szerettem másképp is

jarle klepp vagyok. 1990. február 19-én szerelemes lettem. egy fiúba. yngve-nek hívták. egy norvégiai kisváros átlagos iskolájának, átlagos diákja voltam. 17 és fél éves. átlagos? mit jelent az, hogy átlagos? én lázadó akartam lenni. helge-vel, a legjobb barátommal mindent megtettünk azért, hogy mi legyünk a "mások". 

1990. egy évtized kezdődött ekkor, egy olyan évtized, mely során Európa mintha csendben felrobbant volna, apró molekuláira bomlott, akik elvesztették a köztük lévő köteléket. én, a barátaim, a szüleim két világ határán találtuk magunkat. beragadtunk. nem tudtunk előre lépni, de nem akartunk már vissza sem. közben mi is úgy változtunk, ahogyan Európa körülöttünk. 

yngve. egy fiú. és én. két egymással összeegyeztethetetlen lélek. két másik világ, ami mégis összekapcsolódott egy érzésben: a szerelemben. nem, kedves olvasó, az én 1990. február 19-én kezdődő néhány hetem történetét leíró könyv nem egy buziregény. én sem vagyok az. csupán az történt, hogy amíg a világ változására nem tudtam hatással lenni, addig a saját érzelmeim is kijátszottak magam ellen. a szerelem győzött. 

Norvégia. a válság, az általunk megélt, mégis megélhetetlen változás. egy anya, akinek élete az enyém előtt pár nappal hullt romba. egy anya, akinek nem lehettem támasza. egy nő, akinek át kellett élnie a csalódás minden lehetséges változatát: a férjében, a hazájában, az eszméjében, az emberekben. 

jarle klepp vagyok. voltam 17 és fél éves. éltem. élek. 

akkor is én voltam, most is én vagyok és holnap is én leszek. jarle klepp. 

az én szavaim szörnyen kevesek. 

az övéi pedig élettel teliek. 

Tore Renberg: Szerettem másképp is

ui.a film  szar.