padló alatt

elkezdtem visszaolvasni a korábbi blogomat. 

nagyon érdekes dolgokat találtam benne. rá kellett jönnöm, hogy sokkal kreatívabb voltam anno és nagyon sajnálom, hogy elveszett a lelkesedés a blog iránt és a fogalmazás kéje iránt. talán csak elvesztettem magam és még mindig nem találom. 

szarul vagyok. végre vége a hajtásnak és én nem tudok fellélegezni.

1. zavar a párom. jól össze is vesztünk, semelyikünk nem tudja min, de vesztünk. most ő alszik, én meg a teraszon nyomom. hiányzott, hogy megértően hozzám bujjon, mikor fáradtan hazaértem. hiányzott egy kis kényeztetés :( és ma ez mélyebben érintett, mint amúgy tette volna (a perverzebbek kedvéért a kényeztetés nem dugást takar). 

2. annyira fáradt vagyok, hogy nem tudok aludni. vörösek a szemeim, nem látok rendesen és mégis csak forgolódok az ágyban. 

3. eszébe nem jutna kijönni értem a teraszra és bevinni maga mellé. jó, elaludt, megértem. de olyan jól esne.

4. péntekig kell leadnom az indexem. 5 nem teljesített tárgy, ez kettővel haladja meg a megengedett 23-at :( immár csak dékáni kérelemmel folytathatom a képzést...akarom? ez itt a legnagyobb bajom. beleöltem eszméletlen sok időt és most úgy érzem nem vagyok rá képes. elvesztettem itt is valamit. ma csak vesztek.:(

5. mindezekből kifolyólag leértékeltem magam. tessékcsaktessék. szerencsétlennek és minden negatívnak érzem magam. hol lehet egy kis ösztönzést, erőt, kitartást, .............. szerezni?