képtelen vagyok elaludni. talán ha kiírom jobb lesz.
>>>figyelem! unalom következik. tömör kapitalista munkahelyi gyönyörök! csak tessék, csak tessék! <<<
2009. augusztusában kezdtem el igazi pályafutásom. lassan egy éve. igen. akkor teljes bedobással fogtam hozzá az ÉLEThez. azóta pedig tanulom....
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>fast forward>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
a fizum így néz ki:
kapok hivatalosan X összeget átutalással.
nem hivatalosan pedig így: Y alap+ teljesítmény (teljesen szubjektíven meghatározva főnök által) alapján Y még egyszer, ha 100%-ot kapok+sikerdíj nyertes pályázatok után
büntiben van a cég, mert rosszul teljesítettünk, hibáztunk és satöbbi. ezért főnök kitalálja, hogy nem ad csak Y alapot és sikerdíjat, ami ugye nem biztos, hogy van. így most úgy néz ki, hogy a hónapban többet utaltak, mint ami járna.
egyedül vagyok a cégnél olyan, akinek most elvileg vissza kéne adnia az átutalt pénz majd felét. persze nem kell, mert "megsajnáltak". pont ez a bajom. ha egyszer azt mondta a főnök, hogy nem jár, akkor ne adományozzon itt nekem. nem szorulok rá, szerencsére a pitiskedésére. tartsa a szavát és kész. annyira megalázónak érzem, hogy úgymond kivételezés van most emiatt velem. egy nagy fasz!
tehát most: mit tegyen az ember?
ad1: beletörődik sorsába és hálát ad, hogy nem kell minimálbérből élnie a hónapban (jelzem, azt sem éri el)
ad2: beviszi a többletet és odarakja a főnök asztalára, hogy ez most nem jár a megbeszéltek alapján. és megköszöni.
ad3: bemegy és odaadja a felmondását.
a legszörnyűbb akkor is a megalázottság érzése. az, hogy úgy érzem szánalomból kivételeznek velem.
:(
>>>figyelem! unalom következik. tömör kapitalista munkahelyi gyönyörök! csak tessék, csak tessék! <<<
2009. augusztusában kezdtem el igazi pályafutásom. lassan egy éve. igen. akkor teljes bedobással fogtam hozzá az ÉLEThez. azóta pedig tanulom....
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>fast forward>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
a fizum így néz ki:
kapok hivatalosan X összeget átutalással.
nem hivatalosan pedig így: Y alap+ teljesítmény (teljesen szubjektíven meghatározva főnök által) alapján Y még egyszer, ha 100%-ot kapok+sikerdíj nyertes pályázatok után
büntiben van a cég, mert rosszul teljesítettünk, hibáztunk és satöbbi. ezért főnök kitalálja, hogy nem ad csak Y alapot és sikerdíjat, ami ugye nem biztos, hogy van. így most úgy néz ki, hogy a hónapban többet utaltak, mint ami járna.
egyedül vagyok a cégnél olyan, akinek most elvileg vissza kéne adnia az átutalt pénz majd felét. persze nem kell, mert "megsajnáltak". pont ez a bajom. ha egyszer azt mondta a főnök, hogy nem jár, akkor ne adományozzon itt nekem. nem szorulok rá, szerencsére a pitiskedésére. tartsa a szavát és kész. annyira megalázónak érzem, hogy úgymond kivételezés van most emiatt velem. egy nagy fasz!
tehát most: mit tegyen az ember?
ad1: beletörődik sorsába és hálát ad, hogy nem kell minimálbérből élnie a hónapban (jelzem, azt sem éri el)
ad2: beviszi a többletet és odarakja a főnök asztalára, hogy ez most nem jár a megbeszéltek alapján. és megköszöni.
ad3: bemegy és odaadja a felmondását.
a legszörnyűbb akkor is a megalázottság érzése. az, hogy úgy érzem szánalomból kivételeznek velem.
:(
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
háááát... szerintem a hármas:S:(
Miért kivételeznének veled számalomból? Nekem úgy jön le ebből, hogy tévesen utaltak és már gáz lenne visszakérni... Persze én ehhez nem érthetek, csak tanuló vagyok... :P
Minden esetre egyes vezetői készségek hiányozhatnak a főnöködből, ha nem képes átlátni vagy nem érdekli, hogy ilyenkor ennek mik a következményei benned, a kapcsolatokban stb. Kínos. :S
bár... az is előfordulhat, hogy a főnököd korrekt. Téged szarul érint, de én sem kérnék vissza pénzt, hamár egyszer kifizettem valakinek a bérét... szóval fogadd el.
a3-at semmiképpen sem javaslom. A pályázatírás még csak ezután fogja élni a virágkorát... hidd el... :)
Megjegyzés küldése