meztelencsiga Csigaháza

mindenki valakinek senkije

2011-09-02T01:25:00.000+02:00

nem vagyok.
leoltom a lámpát az ágynyi szobában és felnézek a két emeltnyi magasba. ugyanígy nézek bele magamba. és nem látok semmit. senkit.
nem vagyunk.

megint

2011-08-23T00:10:00.002+02:00

unalmas.

álom

2011-08-06T12:05:00.001+02:00

egy baráti társasággal voltunk egy szállodában. két ágy. a képek hirtelen váltakoztak, de hol szexeltem az egyik ágyon, hol csak beszélgettünk. a lényeg nem is itt, hanem mellettünk történt. a másik ágyon egy szemüveges, 70 felé közeledő bácsi feküdt a hátán, a farkára pedig egy 7 éves forma gyerek fejét tologatta. lottyadt volt a pöcse, de a gyerek nyalogatta, szopogatta.

ránéztem valakire, aki mellettem feküdt az ágyban. egyetértett, hogy ilyet nem. de nem csinált semmit.

ráordítottam az öregre. megkérdeztem hány éves a gyerek, mire ő 2,5! felháborodtam, de ő úgy viselkedett, mint aki nem is tudja min húzom így fel magam. remegtem, hevesen dobogott a szívem...álló pöccsel, meztelenül vágtam neki a recepció felé vezető útnak, hogy hívjam a rendőrséget...

snitt.

2011-07-26T23:45:00.000+02:00

hogy hívják a meleg, 22 éves, uni beállítottságú hímnemű homo sapiens sapienst???

és kit hívnak pasinak???

2011-07-21T00:38:00.003+02:00

telik-múlik-de-nincs-tartalma-------------
------------ -------- ------- - - -- --- - ------------ --

kielégültentelen

2011-07-03T19:40:00.000+02:00

még az óvszer is tanúskodik az ágy mellett a hajnalban történtekről.

kora délelőtt már egyedül nézem a szürke plafont. és zakatol az agyam. mit keresek?

és akkor rájövök, hogy nem a fal szürkeségét látom, hanem a lelkemét. hogy kielégülten fekszem, de mégis teljesen kielégületlen vagyok. nem elég egy testtel kitölteni az ágyamat. nem örömet szerzett, csak csillapította kéjvágyamat. nem lettem boldogabb.

nsfw by Őfelsége

2011-06-22T00:58:00.001+02:00

azért ez még mindig a kedvenc szeretkezős pornó a Csigaházban!

arc

2011-06-19T13:04:00.000+02:00

így rajzolt meg a teremtő. ott hagyta a szomorúságot a tekintetemben, amit még akkor is látni, ha éppen a legvidámabb vagyok.

vajon eltűnik egyszer onnan? lesz valakiben annyira erő, kitartás és szeretet, hogy a mesterműbe belekontárkodva letörli azt és végre a külvilág felé is a boldogság valósága csillog majd a szememben?

addig pedig hiába is húzok maszkot?

tünemény

2011-06-13T00:10:00.000+02:00

ez nem egy bejegyzés. csak annak tűnik.

én is csak tűnök valaminek, de nem az vagyok?

szerettem másképp is

2011-06-09T02:32:00.001+02:00

jarle klepp vagyok. 1990. február 19-én szerelemes lettem. egy fiúba. yngve-nek hívták. egy norvégiai kisváros átlagos iskolájának, átlagos diákja voltam. 17 és fél éves. átlagos? mit jelent az, hogy átlagos? én lázadó akartam lenni. helge-vel, a legjobb barátommal mindent megtettünk azért, hogy mi legyünk a "mások".

1990. egy évtized kezdődött ekkor, egy olyan évtized, mely során Európa mintha csendben felrobbant volna, apró molekuláira bomlott, akik elvesztették a köztük lévő köteléket. én, a barátaim, a szüleim két világ határán találtuk magunkat. beragadtunk. nem tudtunk előre lépni, de nem akartunk már vissza sem. közben mi is úgy változtunk, ahogyan Európa körülöttünk.

yngve. egy fiú. és én. két egymással összeegyeztethetetlen lélek. két másik világ, ami mégis összekapcsolódott egy érzésben: a szerelemben. nem, kedves olvasó, az én 1990. február 19-én kezdődő néhány hetem történetét leíró könyv nem egy buziregény. én sem vagyok az. csupán az történt, hogy amíg a világ változására nem tudtam hatással lenni, addig a saját érzelmeim is kijátszottak magam ellen. a szerelem győzött.

Norvégia. a válság, az általunk megélt, mégis megélhetetlen változás. egy anya, akinek élete az enyém előtt pár nappal hullt romba. egy anya, akinek nem lehettem támasza. egy nő, akinek át kellett élnie a csalódás minden lehetséges változatát: a férjében, a hazájában, az eszméjében, az emberekben.

jarle klepp vagyok. voltam 17 és fél éves. éltem. élek.

akkor is én voltam, most is én vagyok és holnap is én leszek. jarle klepp.

az én szavaim szörnyen kevesek.

az övéi pedig élettel teliek.

Tore Renberg: Szerettem másképp is

ui.a film szar.

írjak?

2011-06-07T23:29:00.000+02:00

írjak a gyengeségemről? a hülye magam felé támasztott elvárásaimról, amiket képtelen vagyok teljesíteni? ezért csak magam alá kerülök és még kevésbé tudok úgy teljesíteni, ahogy szeretnék? írjak a nem-életemről? a kilátástalanságról? a jövőtől való félelmemről? írjak a nyafogásomról? az introvertált énemről, aki ki akar szakadni önnön magányából? írjak a lelkemről? ...

baszódjmeg

2011-06-05T06:13:00.000+02:00

azért kereskedelmi csatorna ide, vagy oda, ez a csillag születik szabó ádámmal egy kibaszottttttt kurva nagy szááám!!! itt ülök, hajnalban, egy buli után és potyognak a könnyeim. eszméletlen. akarom. őt. a harmónikáját. a zenéjét. az egész jelenséget. eszméletlen.

"ez eufórikus"- ahogy az egyik sokba nem vett zsűri jellemezte az előadást.

és mégegyszer. mégegyszer. mégsokszor.......

amúgy a buliról annyit, hogy

- elmegyek wc-re.....

sohatöbbetnaívpicsa!!!

egy csöpp

2011-06-01T00:14:00.000+02:00

- szeretnék gyufaárus lenni Bangkokban.
- én meg sötét a sötét szobában...

ui.: jelent valami?: hivatásoson kívül 26 év alatt egyetlen embernek engedtem, hogy kinyomja a pattanásom.

érdeklődés hiányában a ma esti előadás elmarad

2011-05-30T21:44:00.001+02:00

nem. abszolút nem volt hiba. egy gyönyörű, mesebeli kaland volt. olyan, amit mindenki álmodik mikor megnézi a Titanicot. ez is pont, mint egy film. lejárt. a filmkockák képei a teli tekercsről átcsévélődtek az üresre. megtöltötték azt, színes képekkel sugározták be a környezetet, de elfogytak.

nem fájt. a hatása, mint egy jó filmnek még bizsereg az emberben. éjszakánként elmereng a sötét plafonba bámulva, hogy "we could have had it all"...de aztán elmosolyodik és ennyi jutott.

elhagytam az életem április és május között félúton. keresem, keresem, de még nem sikerült meglelni. ennek vannak elég racionális, és kissé spirituális okai is. a legnehezebb a célkeresés. nem a távlati, a messzi jövőbe sejlő szép álmoké, hanem a realitás talaján megjelenőké. amiket kézzelfoghatóan elér az ember, ha tudja, merre induljon értük.

Őfelsége is szűkölködik. néha barátkozik csak idegenekkel, kevésbé idegenekkel, de neki sincs ideje szomorkodni. igazgatja kis világának ügyeit, amik szintén kicsit felülvizsgálatra szorulnak. így tengődnek napjaink. a megélni kívánt percek elpörögnek, a töltelékek pedig lassan vánszorognak.

2011-04-13T18:34:00.000+02:00

hiba

nemmegy

2011-03-21T22:40:00.000+01:00

ennek a szarnak se sok értelme van mostanában :S

BITTER-SWEET

2011-03-13T05:38:00.000+01:00

26 éves vagyok. meleg. blogger. szerelmes.

5:30. nem bírom tovább. a hajnal első fénysugaraival elered a könnyem. nem tudom magamban tartani. széttép. nem tudtam, hogy ez ilyen. hogy ennyire fáj, hogy jó. a világ minden jó dolga úgy van megkreálva, hogy fájjon. nincs gordiusz, nincs occum. minden bonyolult. minden.

3:47. korábban. testek tömege vonaglik. várja, hogy belé hatoljanak, hogy magukévá tegyék. szól a zene. és nem érzek semmit. csak azt, hogy nekem Ő kell. hogy mit sem ér a mosoly az arcomon, ha nem láthatja. ha nem oszthatom meg vele.NEM KELL MÁS!!!!!!!!!!

gyenge vagyok.

egyszerűen nem tudok másra gondolni. nem megy. akármit teszek. nyitott és csukott szemmel is ugyanaz. szétfeszít ez az érzés, és nem tudok mit kezdeni vele. az egyetlen aki enyhíteni tud rajta pont Ő. messze. még messzebb.

maradok egyedül. négy fal és én. bezárva a gondolatokkal, az álmokkal, a kínzó jövővel.

awwwwwwhhh

2011-03-07T23:57:00.002+01:00

egyenjogúság?

2011-03-06T01:09:00.002+01:00

Őfelsége a mai napon szentesítette kézjegyével a magyar LMBT-közösség jogvédelme érdekében írt nyilatkozatot. A hivatalos álláspont szerint Őfelsége 17. Meztelencsiga elítél minden olyan lépést, ami méltóságában sértené bármelyik Magyarországon élő közösséget, egyént. Egy 21. századi demokratikusan működő államban az alkotmány mindenképpen az egység és konszenzus jegyében kell, hogy letegye alapját egy nemzet jelenének és jövőjének. A Nyilatkozattal ehhez a társadalmi párbeszédhez igyekszik csatlakozni a Rezidencia is.

Mi,

mint a Magyar Köztársaság sérelmet szenvedő teljes jogú állampolgárai,
mint a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata által ígért nagy remények végrehajtásában és céljaink megvalósításában akadályozott honfitársai

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata,
Az emberi jogok európai egyezménye,
az Európai Unió Alapjogi Chartája,
a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata valamint
a Magyar Köztársaság által aláírt és elismert egyéb jogvédő szerződések és megállapodások emberi jogi vonatkozásaira hivatkozva

ezen Nyilatkozat aláíróiként a következő kérésekkel fordulunk az alkotmány-előkészítő eseti bizottsághoz:

Tisztelettel felkérjük a bizottságot, a Nemzeti Konzultációs Testületet és az alkotmányozó munkában részt vevő pártokat és országgyűlési képviselőket, hogy a Magyarországon élő leszbikus-, meleg-, biszexuális- és transznemű közösséget (továbbiakban: LMBT–közösség) hátrányosan érintő, a házasság intézményét csupán férfi és nő között elismerő álláspontot vizsgálják felül, figyelembe véve a fent felsorolt jogforrásokat és kormánykijelentéseket, melyek egyenlő jogokkal és esélyekkel ruháznak fel minden embert.

Meggyőződésünk, melyben a fent felsorolt jogforrások és elvek is megerősítenek minket, hogy a házasság intézményére vonatkozó jelenlegi javaslat elvágná Magyarországot a világ számos országában megfigyelhető jogfejlődés útjától, és ezzel ellehetetlenítené az LMBT-közösség egyenlő jogokért folytatott törekvését.

Hisszük, hogy egy demokratikus államban az emberi jogok elismerésének és érvényre juttatásának nem lehetnek korlátai.

Hisszük, hogy egy demokratikus állam alkotmánya olyan maradandó értékeket fektet le, melyek hosszú időn át szolgálnak alapul mind a jogalkotók, jogalkalmazók és a társadalom számára is.

Hisszük, hogy egy változásokat ígérő, a nemzet érdekeit képviselő kormányzat a belé fektetett bizalmat nem hatalmi csatározások eszközeként kívánja felhasználni.

Hisszük, hogy az alkotmány közös értékünk, melynek gyökere az egyetértés.

Ezért tisztelettel felkérjük az alkotmány-előkészítő bizottságot és az alkotmányozó munkában részt vevő Honanyákat és Honatyákat, hogy a készülő, új alaptörvényben olyan módon határozzák meg a család fogalmát és szabályozzák a házasság intézményét, hogy az minden olyan magyar állampolgárt megillethessen, akik kölcsönös szereteten és tiszteleten alapuló tartós közösségbe szeretnék helyezni életüket.

a szöveg elérhető és letölthető az alábbi pontokon
.doc és .pdf formátumban.

:one:

2011-03-01T01:24:00.005+01:00

when does one stop being cute?

when does one become the One?

when does one turns into one of them?

when does one become one of a kind?

when doe

when does one plus one make one?

when does one minus one make nothing?

when is one exaggerated to everything?

ne know the answers?

A rejtett tükörterem

2011-02-25T22:50:00.000+01:00

messziről csak a tornyok és a hűvös szélben lengedező színes zászlók látszanak rajta, ahogy a ködös tájból kiemelkednek a horizont felé. a látványa hívogató, vonzza a tekintetet, kíváncsivá teszi a szemlélődőt. közelebb kerülve feltárulnak a hatalmas ablakai, az égbe szökő falak vékony támpillérei és csipkézett díszítése.

a látogatót elkápráztatja a látvány. minden irányból körbejárva feltárulnak a monumentális építmény csodái. érdekes, szemet gyönyörködtető és itt-ott virtuóz megoldásai. a tekintetet hamar az építményt körülvevő árkon túli monstre bejárati kapu ragadja meg. a bejáratig eljutni már nem jelent gondot, hiszen az idő rányomta bélyegét a kastélyra. az azt körülvevő árokban már csak pocsolyák emlékeztetnek az egykori kék vízre. a védelmi funkcióját vesztett mesterséges körtavat könnyen be lehet venni. itt-ott békák kuruttyolnak, vízi madarak röppennek fel a kusza nádrengetegből. a láncokon csüggő felvonható hidat megkerülve is el lehet jutni már a kapuig. nincsenek őrök, nincs aki védje az épületet az idegenektől.

a tisztességes bámészkodó mégis a leeresztett hídon közelíti meg a kastélyt. csodálkozva veszi észre, hogy a távolról oly csodás építményt már elkezdte kikezdeni az idő. a díszítések hol kopottabbak, de még mindig csak az értő szemek számára tűnik fel ódonságában rejlő szépség.

a kapu. hatalmas. erőt sugárzó. mégis félelmetes. elzárja az egyetlen bejáratot a kastélyba. nincs rajta kilincs, nem látni be rajta. minden rejtve marad a bámészkodó előtt. egyetlen lehetőség van a bejutásra, a szemmagasságban lógó kopogtató. az egyszerű, tömör és rozsdás vasszerkezeten jól kivehetőek a használat jelei, a fényesebb pontok, ahol a kezek a bejutást várva megfogták és bezörgettek vele. ezek a pontok fényesek, csillognak a ködön átcsigázó napsugarakban.

a kapun túljutni csak a bent lévők bizalmának elnyerésével lehetséges. a hosszas kopogtatás után csikorogva nyílnak meg az ódon ébenfa szárnyak és sejtetik meg a bent szépségét. csak ritka alkalmak szolgálnak okot arra, hogy a kapuk tárva nyitva várják a látogatókat. az egyszerű ember számára épphogy résnyire nyílnak csak meg, annyira utat engedve, hogy a szemfüles utazó besurranhasson rajta mielőtt fülsértő robaj kíséretében ismét becsukódnának előtte.

a kastély milliárdnyi szobáit kívülről is sejtetik az ólomüveg ablakok, ám csupán egyből szűrődik ki hívogató, meleg fény. ez a szoba, fent az egyik legmagasabb toronyban igyekszik betölteni az erdei világítótorony szerepét. próbál utat mutatni a rengetegben bóklászó látogatónak. a kapun belül azonban egyértelművé válik, hogy a többi szobát is használják, annak ellenére, hogy kevesebb alkalom adódik azok bevilágítására. egyes helyiségekben már elavult a világítási rendszer, ott csak gyertyával lehet egy-két tárgyat kivenni ha a huzatos folyosóról bevilágít az ember. a cikázó láng épp csak bepillantást enged, az ajtókat hamar vissza kell zárni, a felkavarodó por pedig sokszor beleszáll a szembe.

rengeteg lépcsőn visz fel az út abba a kivilágított odúba. a kaputól indulva megcsodálható a karbantartott, bár eléggé eklektikus kert. az épület struktúrája sem mutat rendszerezettséget, jól fellelhetőek benne a kor változó követelményei, a lakók igényei szerinti átalakítások és bővítések. a falak mégis masszívak, ezt bizonyítja az is, hogy a viszontagságos idő ellenére is állnak.

feljutva a toronyszobába zavart nyugalom fogadja a vendéget. otthonos környezet, néhol kissé erőltetett és nem odaillő díszek. a fények mindent engednek látni, mégis jótékonyan takarják a hibákat. az ámuldozó vendégek nem mindegyike veszi észre a teljesen kézre eső kapcsolót, amivel fokozva a fényt egy-egy sarokban már feltűnnének a penész jelei. nemes penész, de ez mégsem a szoba dísze.

a kastély éke talán mégis a kusza folyosók dzsungelében megbújó kicsinyke, egyszerű vasajtó mögött található tükörterem. a szalon méretei elképesztőek, a tükrök pedig az illúzió segítségével fokozzák a befoghatatlannak tűnő élményt. a plafonról óriás, szerte ágazó arany csillárok lógnak, apró arany levélkék ezreinek díszítésében. a fényviszonyok annyira elkápráztatóak, hogy idő kell míg a szem hozzászokik. a terem minden pontjában a kifinomultság érződik. a hozzá értő kezek érintése. a kastély lelke ez a terem, mégis rejtve marad a kíváncsi szemek elől. csak az igazán elszánt látogató találja meg a kastély labirintusában a majdhogynem titkos ajtót. pedig a terem levegőjében mindig érződik a jókedvű mulatságok légköre, az fullasztó táncok tömény, kábító mámora, az éjjeli bálok felfűtött sóhaja. a terem lélegzik. dobban egyet. életre kel.

a kapun túl, az árok túlpartjáról figyelve a fényárban úszó teremből semmi sem látszik. a tervező hibája lenne mindez? vagy az építész mért el valamit? hogyan kerülhetett ez a terem a kastély legeldugottabb szegletébe? a tervező szarkasztikus humorát jelzi ugyanakkor a kaputól induló arany vezérfonal, ami könnyedén utat mutat a szemfüles látogatónak, és tévutak helyett egyből a terem felé irányítja. a látogatók zöme azonban felfelé néz, gyönyörködik a kastélyban, keres, de eredménytelenül. aztán a csoda elmúlik, az erdő még sok kastélyt rejt, legtöbbje jól kivilágított, már az útról hívogató tükörtermekkel, tükörtermekkel, ahol minden nap ég a világ és árad a jókedv.

kontra

2011-02-24T00:06:00.000+01:00

engem nem kaptál.

engem nem kellett kiérdemelned.

én adtam magam. teljesen magam.

engem nem kell megköszönni.

értem senkinek sem jár hála, fizetség.

ingyen vagyok csak a Tiéd.

BEKA

2011-02-14T00:12:00.000+01:00

- áh, ócskaság! kinek kell már? minek harcolni érte???

- te ezt sosem fogod megérteni. neked csak azon jár az eszed, hogy élvezkedj. az ilyen dolgok csupán korlátot jelentenek számodra.

- azt. jól látod a helyzetet, pajtikám.

- nem vagyok a pajtikád. te vagy az enyém, ezért is tudlak - ha akarlak - immár belekényszeríteni egy ilyen elkötelezettségbe.

- merd csak megtenni!

- kedves! meg merem tenni. attól, hogy bebuzultam, még nem változott semmi a jövőbeli terveimet illetően. maradt a 3 gyerek felállás, a rendezett családi élet, unalmas kertvárosi hétköznapokkal és gyereksírással.

- TE MEG VAGY ŐRÜLVE!!! végre nem kell törődnöd a hülye konvenciókkal, baszhatsz éjjel-nappal, te meg ilyen faszságokon rágódsz???

- igen. nekem ezek fontosak. és végre lehetőségem is van rá, hogy bizonyos jogi-gazdasági keretek között kiteljesedjen a meleg párkapcsolatom. ezzel már majdnem házasságot köthetek. ne gondold, hogy a házasság intézményéről változott bármit is a nézetem. továbbra sem látom csupán egy jogintézménynek, ami keretet teremt a párok számára arra, hogy az életüket anyagi-jogi biztonságban élhessék. és persze a gyermekeik számára.

- jössz itt ezzel a bejegyzett élettársi izével? pont a gyerek nem fér bele ebbe a szarba, akkor minek???

- hm. nálad a pont. de pontosan ezért kéne most felemelni a hangunkat és tenni valamit azért, hogy a jövőben kibővülhessen az alkotmánymódosítás révén. most van rá lehetőségünk, hogyha már piszkálják az alkotmányt, akkor ne még rosszabb legyen számunkra, hanem legalább a status quo maradjon...

- ...mituszkvó?

- műveletlen fasz vagy. (kaján vigyor) jelenleg az AB értelmezése miatt a házasság csak férfi és nő intézménye lehet. ez az álláspont nem fog változni, mivel az érvelés alapja nem változik. egy ideig. de a tervek szerint módosítják az alkotmányt, és a tervek szerint még az eddigi lehetőségek is veszélybe kerülhetnek. például a család fogalmának nem korhoz igazodó, időtálló definiálásával. ezért kell felemelni a szavunkat.

- emeld. én mást emelek. szólhatnál is valakinek, hogy itt lenne az ideje egy kis emelgetésnek. részemről :P

- ehhh...már megint elkalandoztál...

- mert te nem?

- na jó, megint pont. eszembe jutott.

- de azt nem mondod, hogy egy ilyen "házasságban" csak vele nyomnád?

- hm. ismét jó kérdéseket teszel fel. talán több gógyi szorult beléd, mint gondoltam. nem tudom. a minap egy klubalkalmon voltam. ott volt négy regisztrált pár, akik magukról meséltek. 4 pár, 4 kapcsolat, 8 élet. mind más. valakinél belefér mással, valakinél nem. én ezt nem tudom elítélni, megítélni és dönteni sem felőle. minden eset egyedi, ezt a pároknak kell eldönteni. alapvetően nem vallom, hogy a szerelem és a szex külön fogalmak, szerintem igenis nagyon szorosan összekapcsolódnak, nem lehet külön kezelni őket.

- jah, szerinted.

- blahhh...sokak szerint így van. a házasság szó mögött azért még nagyon ott van a társadalmi megfelelés. talán ezért is ragaszkodik az LMBT közösség egy része, hogy megszerezze ezeket a jogokat. mert így már többségi társadalmi szinten is láthatóvá válnánk, tényezőkké nőnénk ki magunkat, akiket jóval nehezebb megkerülni. mondjuk csak ezért regisztrálni? szerintem nem ez a lényeg. nem dacból. nem is társadalmi nyomás miatt. pusztán racionalitásból, mint már említettem.

- a ráció nem az én asztalom. én az irracionalitás és a túlfokozott szexuálitást jobban kedvelem. mondjuk elég irracionális gondolat téged férjként elképzelni egy férj mellett :o

- nincs benned fantázia :D tudod, azért ez egy hosszú folyamat. egy olyan társ kell hozzá, akivel ez megléphető. hiszen nem vesz el senkit csak úgy random az ember. mindegy milyen nemű. ez egy komoly döntés, amit jól megalapozott, működő és a jövőben is életképes kapcsolatokban élőknek kell meghozni. és a döntés nem csak kettőjük ügye lesz onnantól, hanem a társadalom számára is nyitott könyv. innentől kezdve a másik felvállalása nem lehet kérdés. innentől kezdve vége a titkolózásnak, nyílt lapokkal kell játszani.

- ez azért rizikós. továbbra sem értem, miért nem maradunk a szertelen kamatyolásnál???

- mert emberek vagyunk. a szabadosság pedig csak ideig óráig hozhat elégedettséget az életünkbe. párosan születtünk, szükségünk van a másik felünkre. és ha ezt megtaláltuk, nem lesz kérdés mi a helyes döntés, mi mellett kell kiállni. egy marad majd csak, én és ő. MI.

www.worldpressphoto.org

2011-02-11T18:26:00.000+01:00

General News: 1st prize stories

General News 1st prize stories

Spot News: 3rd prize stories

People in the News: 1st prize stories

People in the News: 2nd prize stories

People in the News: 3rd prize singles

Contemporary Issues: 3rd prize singles

a Földön

2011-02-10T17:57:00.001+01:00

olykor a rózsaszín ködbe is be kell engedni egy kicsit a racionalitás fényét.

...talán folytatása következik

good-for-nothing

2011-02-05T00:01:00.000+01:00

haszontalannak érzem magam.

tudom, hogy többre vagyok képes.

kihasználtsági fokom kb. 30 % körül mozog.

nem vagyok elégedett a munkámmal. tudom, hogy jelenleg olyan időszakot élünk át, amiben nem nagyon van mit csinálni, de engem ez padlóra küld. ülni és várni. nem csinálni semmit. tenni-venni. bízni abban, hogy holnap talán jobb lesz. és mindemellett tehetetlen vagyok. nem tudom kézbe venni a dolgokat, mert egy nagyobb rendszer áldozatai vagyunk.

társadalmi oldalon is szükségem lenne valami kézzelfoghatóbbat letenni az asztalra. türelmetlen vagyok. próbálkozom, de egyrészt túl szerteágazó az érdeklődésem, nincs még körülhatárolva, másrészt pedig nehéz kapcsolatba lépni a szervezetekkel.

mindenesetre beindítottam a lakásfelújítás projektet. holnap az első fázis kerül kivitelezésre terveim szerint. jövő héten indul a víz fázis. aztán a munkálatok előrehaladásának függvényében a többi fázis. :)

a fenti projekt viszonylag leköt. csapongó gondolataim között egyetlen állandó van csak. annak redukálása pedig egy újabb kihívás lesz, megoldást még nem találtam rá. keresem. addig is nem vagyok teljes. még fél sem... :S érzelmileg sem tudom kiélni magamat.

ismét fel kéne frissíteni a sport projektet is, amit egy ideje hanyagolok. ezzel szorosan összefügg a szedjünk-fel-néhány-kilót projekt, a kettő párhuzamosan illene, hogy fusson. tervezési fázis alatt a fallabda felvétele a tevékenységek közé, előreláthatólag jövő héten kerül aktivizálásra.

hirtelen ennyire futotta. gyorsan jött, nem is hozta meg a hatását sem...továbbra is itt feszít bennem, nem fér el, de nem tud kijönni...

cinquemille

2011-02-01T20:59:00.002+01:00

Csend. Üres.

csak a vonat észvesztő zakatolása töri meg gondolataim áradatát. egyedül maradtam a fülkében velük. Ő lent állt, az utolsó kép már csak egy elmosódó árny volt Róla. egy hangos nyögés hagyta el a számat, lehuppantam a kényelmetlen ülésbe és tehetetlennek éreztem magam, fájdalmasan tehetetlennek. ölelni, szorítani, csókolni szerettem volna, helyette a tovasuhanó tájat bámultam könnyfátylamon át.

úton voltam. hazamegyek. oda, ahol élek. de a szívem, a lelkem egy darabkája már Vele marad. és Vele éli tovább életét. ott maradt Vele a sötétben, lecsókolta arcáról a sós könnyeket, a hideg szélben pedig óvó, féltő, meleget nyújtó karként ölelte, míg elszívta az utolsó szál cigaretták egyikét úton a megálló felé.

Vele maradtam egész este. Vele vagyok már több mint egy hónapja. nem tudom kiűzni a gondolataimból, még szándékosan sem. minden búcsúzásunkkor egyre távolabb kerültünk egymáshoz fizikailag, lélekben azonban fordítottan arányosan csökkent a távolság. velem jött haza, az Ő kis darabkája már szívem börtönébe került. lelakatoltam és magammal vittem.

bizonytalan utakat járok. ismeretlen és néha félelmetes környéken bolyongok. de mindezt Érte, Vele teszem. mit várok mindezért?

várhatok-e egyáltalán bármit is? van-e jogom a saját érzelmeimen felbuzdulva számon kérni Tőle bármit? leértékelhetem-e a saját érzelmeim csak azért, hogy könnyebben elviseljem őket?

nem tudok önzetlenül szeretni. szükségem van, hogy megerősítést kapjak. tudnom kell, hogy azonos útra léptünk, egymás mellett szeretnénk haladni és nem csak az ösvény szűkössége miatt, hanem mert jó fogni egymás kezét, biztonságot és nyugalmat kapva mindezért.

egyedül értünk haza. külön otthonba. távol egymástól.

csak vágyakozhatom rá, hogy egyszer én lehetek Számára az Otthon.

epres cigi és mentolos milka

2011-01-27T01:34:00.000+01:00

hatalmasat zuhant, majd eszméletlenül lelassult az idő. ennek örülhetnék, mert ki tudnám használni a feltorlódott feladatok elvégzésére, a gondolatok rendezésére. azonban ez a lassulás csak az én időmre vonatkozik. más ideje ugyanúgy működik, mint eddig. csak nekem zuhant egy nagyot és lassult le. mégpedig a levél végére. ott volt a kopp. hogy hoppá és bummm. tényleg mindjárt jön. megy. én megyek. :)

várakozás. várakozás. szerintem az átlagnál is jobban ÚÚÚÚÚÚTÁLOK várni/várakozni. szörnyű érzés tudni, hogy minden egyes átvárakozott pillanattal az életünkből múlik egy darabka. feleslegesen. és a nagy bummok és hoppák is mindig a várakozás alatt jönnek el, csakhogy felerősítsék egymás utálatos tulajdonságát. a lelassult idő tehát maga a várakozás, vagy a fonákjára fordítva: várakozni csak lelassult időben lehet.

mindebből következik, hogy szenvedés az egész. és csak hergelődik az emberfia, hogy szűnjön meg ez az állapot, de az ingerlésre a várakozás és a lelassult idő csak táplálékot nyer és végül odáig ér, hogy egyes momentumok több másodpercig is tartanak. megáll. nem mozdul többet. és mikor már nem mozdul, akkor nem csak az én időm áll meg, hanem a világ minden ideje állva megy tovább. ám ez az elcseszett időszünet SEMMIre sem jó. lényegében egy fekete lyukként távozik bele az idő, kimerevedik a mozgókép is, mégsem lehet egy időegységnyinél többet megélni benne. ebben a semmiben nem létezik a matematika sem. egy pillanatot több pillanatnyi idő alatt élünk meg. én látom.

iparosodás

2011-01-25T00:27:00.000+01:00

kriminológia.
térképrészlet a könyvből.
ehhez tartozó szövegek...

A gyermekszexipar.
A gyermekek szexuális kizsákmányolása terjedőben van.
A világot behálózó szervezetek adják és veszik a gyerekeket prostitúció, pornográfia és egyéb visszaélések céljára.

Kelet-Európa:
A távol-keleti országok olcsó alternatívájává vált a gyermekszexet kereső nyugatiak számára. Kelet-európai gyermekeket küldenek a nyugat-európai országokba.

Thaiföld:
Hosszú ideje a szexturizmus központja.
A kiskorúakkal folytatott szex könnyen elérhető.
Az ország a világméretű gyermekkereskedelem központjaként működik.

Ázsia:
Az UNICEF becslése szerint egymillió gyermek dolgozik prostituáltként.

Indiai szubkontinens:
Nepálból és Bangladesből származó gyermekeket szállítanak Indiába és távolabbi országokba.
Egyre többen vannak a fiúprostituáltak, akik férfiak igényeit elégítik ki Srí Lankán.

Nyugat-Afrika:
A fiatal lányok kereskedelmének exportbázisa.

Latin-Amerika:
A szexturizmus terjedőben van, különösen Brazíliában és Dominikában.
Gyermekeket szállítanak Európába és a Közel-Keletre.

linkelek

2011-01-20T00:24:00.000+01:00

mégis lesz ma bejegyzés :D

   önkéntesség

   teszt

blogtali - párhuzamos indoklás

2011-01-16T01:55:00.003+01:00

jól éreztem magam.

nagyon gyorsan eltelt az a nagyon sok-sok óra.

de kell, hogy felfedjük arcunkat és kilépjünk az avatarunk mögül?

kell, hogy személyessé tegyük a virtuális kapcsolatokat?

kell, hogy a valós én megismerése, esetleg bűntudat miatt vagy jó szándéktól vezérelve nem írunk olyan nyíltan, mint korábban?

kellenek a klikkek?

kell, hogy a személyes kapcsolatok esetleg szétverjenek egy eddig talán összetartó és nagyobb virtuális közösséget?

i'm already cursed...

2011-01-14T01:41:00.004+01:00

2011-01-08T07:36:00.001+01:00

szürke.

és valamilyen oknál fogva kibaszott magányosnak érzem ma magam... :S

talán nem kellett volna délutánig aludni :D

talán el kéne felejteni, hogy még ha sok programom is lehetne, úgyis tanulnom kéne...

talán meg kéne inni pár felest :D

talán be kéne raknom az ingét a szekrénybe, hogy ne érezzem minden lélegzetvételnél még az ő hiányát is.

talán nem kéne ennyit nyavalyogni...

a Szivárványhozó

2011-01-04T21:06:00.000+01:00

véget ért egy tortúra.

lezárult egy fejezet.

LAKÁSTULAJDONOS lettem. :D

mindezek mellett remélem, hogy a jövőben tényleg sikerül végre megfogalmazni mit is szeretnék és hogyan tudom azt elérni. felállítani a célokat, megtervezni a kivitelezésüket. másfél év alatt sikerült "eltespednem". a korábbi tervek megvalósultak, a végső állomás pedig maradt. de a köztes irányt elvesztettem. alábbhagyott a lelkesedésem. tettem csenevész kísérleteket, de én magam sem gondoltam komolyan.

nem csak egy Embert találtam. egy olyan embert, aki mellett kicsit megijedtem magamtól. attól, hogy "elmaterializálódtam". az elmúlt időszakban tényleg csak vegetálok. nem teszek mást azon kívül, hogy élek. de csak magamnak. azt is felesleges módban. legalább is én nem éreztem egyetlen cselekedetemben sem, hogy bármivel jobb lenne ettől a világ, a világom. hallgatva (és félve) kapitányom terveit megerősödtem a tenni akarásban. úgy érzem, hogy Ő segített abban, hogy most igazán lépést is tegyek. hiszen nem akarom, hogy csalódjon bennem, hogy kevesebbet lásson bennem. motivált lettem.

még kicsit zavaros a kép. kicsit minden zavaros most.

a napok alatt teljes mértékben elfogadtam az érzéseimet.

csak bízom benne, hogy ezek közel ugyanazok, amiket Ő érez irányomba.

és ha így van, akkor mindenre képes leszek, hogy működjön a kapcsolatunk.

köszönöm Neki, hogy kicsit felrázott. (kicsit nagyon). tervezek. Vele. Mellette. igyekszem kicsit teljesebbé tenni az életem. bizonyos szinten átrendezni, vagyis inkább csak rendbe szedni az értékrendemet. kicsit bátrabban merek tervezni térben és időben is. mindehhez azonban egyedül még kevésnek érzem magam, támaszkodnom kell valakire. szükségem van Rá.

the happiest sad man in the world

2011-01-03T19:07:00.000+01:00

itt a nagy fehér semmi előttem, ami arra vár, hogy megtöltsem magammal. azzal, amit érzek, aki vagyok. sokszor nehéz ez. szavakba önteni mindazt, aminek örülök, ami bánt, ami foglalkoztat, ami engem azzá tesz, aki vagyok.

most nem.

leszarom a sok évösszegzést. 2010 ugyanolyan év volt, mint bármelyik másik ez előtt. emberek jöttek, mentek, éltek. az idő csak egy keret, ami abban segít, hogy rendszerbe tudjuk foglalni a világot. számtalan jó és rossz dolog történt velem is. miért kéne bármelyiket is kiemelni? mindegyik arra szolgált, hogy fejlődjek, hogy tanuljak, hogy megismerjek. bármit kiemelhetnék, hiszen minden egyes pillanata az életemnek ezt a cél szolgálta. ezért nem emelek ki semmit. CSAK EGYET.

megállás nélkül zakatol az agyam. szoros összeköttetésben van a szívemmel és persze mindezek mellett még Őfelségével is. mindannyian Egyet akarnak. annyi gondolat és érzelem van bennem, ami már fizikai fájdalmat okoz. szorít a mellkasom, nehezen kapok levegőt. forog velem a világ és képtelen vagyok racionális döntéseket hozni, figyelni a munkámra vagy bármire, ami körülvesz. egy hete lassan életem minden egyes pillanatát Ő tölti ki. néha annyira hevesre korbácsolódnak a hullámok a lelkemben, hogy kicsapnak és egy-egy könnycsepp formájában a fizikai világban öltenek testet.

már tudom mit érzek. nem félek, mint eddig hittem. egyszerűen kétségbe vagyok esve. és hihetetlen boldog vagyok.

boldog vagyok. egy mesében élek. egy olyan világban, ahol valóra válnak az álmok: a karomba foghatom, megsimogathatom, beletúrhatok a hajába, fürkészhetem a tekintetét, megízlelhetem az ajkait, cirógathatom elpilledt testét. egyre mélyebben ismerhetem meg a gondolatait, az életét, a világát, a terveit, céljait és vágyait.

boldog vagyok, hogy ebben a mesében én vagyok az egyik szereplő.

és mégis kétségbe vagyok esve. kétségbe estem attól, hogy elveszítem. hogy mindez egy tiszavirág röpke boldogsága. racionális embernek tartom magam. egy racionális, boldog embernek, aki nemcsak érzi, de tudja is, hogy kivel szeretné megosztani magát. és pont azért szeretni Őt, mert magát látja benne. és tudja, hogy ha Ő én lenne, mit és hogyan tenne.

pont azért szeretem, amiért el kell engednem magamban. mert Ő szárnyal, szivárványt húz maga után és én lennék a legboldogtalanabb, ha a szürke, poros világban kéne vergődnie.

Ö

2010-12-31T15:45:00.001+01:00

ébren álmodom.

felfordulva

2010-12-29T02:17:00.001+01:00

elég régi érzelmi rejtély boncolgatásába kezdenék.

van Ő. már régóta van. nagyon rég óta, nem is tudom mikortól. az első alkalommal felkeltette az érdeklődésem. magamat éreztem benne. egy olyan valakit, akiben nemcsak ifjonti lelkesedésként születtek meg azok a gondolatok, amik engem is izgattak, hanem ezeket egy kicsit másabb világban, mint az enyém meg is merte valósítani. vagy legalább sokat tett az "álmok" valósággá alakításában. lépett olyan helyzetekben, amikor én már nem mertem vagy még fiatal voltam vagy egyszerűen nem adódott számomra lehetőség rá. ha azokat az éveket újra le kéne élnem, úgy élném, ahogy Ő tette/teszi.

nem tudom megmagyarázni a látatlanban születő (egyoldalú???) köteléket Vele.

aztán az első találkozásunkra is világosan emlékszem. a dobbanásra a mellkasomban, amikor felfedeztem a lépcső alján. megismert. mosolygott. helyesen mosolyog :D

jött, majd felszínes szóváltás után távozott is az életemből.

de nyomot hagyott. egyre mélyebbet.

sokat gondolok Rá. sokszor jutott eszembe régebben is. mostanában is. elképzelek helyzeteket Vele. életképeket játszok le. álmodozok :)

szabad-e kicsit engedni az érzelmeknek?

mit érzek igazán?

miért??

mennyire szánalmas ???

mi a jó megoldás?

és ki Ő???

napimenü

2010-12-28T19:47:00.000+01:00

virtuális énem az elmúlt napokban igen aktív volt, ami köszönhető talán a majdnem felfekvésig kivitelezett ágyban töltött időnek. :S

tegnap learattam ennek első babérjait is...folyt. köv.

a többi tervbe vett éjszakai program úszik, felbukkant egy zavaró tényező a másik szobába. ismét nem egyedül vagyok. már jelzem naaaaagyon, de naaaaaaaaaaaaaagyon elegem van ebből a helyzetből. adott egy két ünnep közötti 5 napos intervallum, amit gondoltam végre egyedül tölthetek fent ebben a csodás lakásban. (amúgy szeretem). erre nem hazajön kedden !!!!! a lakótársunk??? kedden!!!!! máskor az utolsó pillanatig otthon van (nem úgy mint én). wáááááááá...

ma felkeltem.
levágattam a hajam.
kiszedettem a szemöldököm.
elindultam ikeába.
eljutottam az arénáig. (megvan a back-up plan szilveszterre, de még reménykedem az igaziban)
vettem tücsköt.
bementem sparba tejfölért. (vettem almalevet, túrórudit, energiaitalt, cigit, és tejfölt...)
el akartam menni euronicsba. de bezárt.

még 3 nap. szorítani!!!!!! aztán több ilyen bejegyzés nem lesz.

az elmúlt napokban emellett őfelsége folyamatosan zargat. nem tudom lecsillapítani, már a rég bevált módszerekkel sem. szörnyen idegesítő lett. :S telhetetlen.

(összeszedett voltam, mi? :P)

életkép

2010-12-25T01:30:00.000+01:00

minden nyugodt. itt zümmög a színváltós izzó a karácsonyfán mellettem, a tv-ben zajong egy már ezerszer levetített film, sötét van, ketyeg az óra, azzal a jellegzetes hangjával amit csak itthon tud. karácsony van. így szokott lenni.

álló víz.

nincsenek csak fodrok rajta.

sütöttem bejglit. ismét nem a legjobbra sikerült, mert anyuval nem tudtunk dűlőre jutni az arányok tekintetében. így kis tészta, sok töltelék :D

vicces

2010-12-24T00:06:00.000+01:00

azért ez szép volt:

parlament.

ellenzék dobozokat ad a kormánypártnak, jelezve tiltakozását.

rogán a. válasza: remélem azért a nokiás dobozokat is visszaadják :DDDD

(ezzel most talán szerzek egy-két jó pontot és nem tiltják le a blogom, ha máskor szidok valakit...amúgy én média vagyok? :S )

MINDENKINEK KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!

2032

2010-12-17T00:26:00.000+01:00

most, hogy lassan kézzel fogható közelségbe kerül a lakásom, már kezdenek felmerülni a jövő kérdései.

lesz egy lakás, oké. meg lesz egy halom nagy hitel hozzá, ami ugye kötelezettségekkel jár.

2032.

húsz év. rengeteg idő. ki tudja hol leszel akkor, mit fogok csinálni akkor és addig? tervekre van szükségem, mert egy kicsit gatyába kell rázni a pénzügyi helyzetemet és valamiféle távlati célt is ki kell tűzni annak érdekében, hogy ne parázzak be és minél hamarabb teremtsek egy kis anyagi hátteret magam mögé.

felszabadultam az évre a tanulás alól is. teljesítettem a szükséges követelményeket, de ennek ellenére mégsem érzem, hogy megnyugodhatnék. csupán 3 (2,5) vizsga van hátra és teljesítek minden tárgyat, amit felvettem.

lassan már tényleg csak magamra kell majd gondolnom.

ma becsomagoltam a karácsonyi ajándékokat. majd 2 órát szórakoztam az egyedi kis csomagolásokkal. tavaly is többen nem akarták kibontani a csomagjukat, annyira tetszett nekik a csomagolás :D idén a novemberi büdzsét terhelte az ajándékvásárlás, úgyhogy ezzel is beljebb vagyok. van elég egyéb kiadás.

holnap céges karácsony.

hétvégén ajándékokat készítek a munkatársaknak, ahhoz is minden készen áll, csak neki kell állni.

meg lesz buli is. talán. ma semmi kedvem hozzá, de szombatig még nekipihenek. :P

érzelmileg viszont továbbra is analfabéta vagyok. döntésképtelen. van, hagyom. nem erőltetek semmit, majd alakul. ha nem alakul, akkor úgy alakul.

egy nagy kérdés van még az életemben: szilveszter :P :D

no

2010-12-14T22:09:00.000+01:00

kezdem megint elveszteni magam..........

mitől van ez?

miért hullámzik állandóan a hangulatom??

mire jó egy szombat munkanapként?

2010-12-12T17:08:00.001+01:00

semmire.

költői volt a kérdés. ugyan mit lehet csinálni egy ilyen napon?

a reggel még úgy ahogy munkával is telt, egészen addig, míg le nem kapcsolták az áramot. onnantól kezdve bomoltunk. ebédelés az íróasztaloknál. újság. beszélgetés. minden egyéb.

mikor már visszakaptuk az áramunkat, senkinek nem volt kedve ismét előszedni a korábbi belekezdett munkákba. a nap hátralevő részében mulatós zenével gyötörték az idegeimet a kollégák, msn és fb beszélgetéseket folytattam le, kvízparton játszottunk és másfél óra alatt sikerült megírnunk a heti jelentésünket :D

igazán nagy teljesítményt nyújtottunk.

beszéltem anyummal is kétszer. kétszer fél órát. az összesen egy egész óra. nem csaptam le a telefont, nem ordibált, nem sírt, nem volt elviselhetetlen.
érdekes lesz a karácsony, az biztos. még az is lehet, hogy szívesebben megyek majd fogorvoshoz, mint otthon legyek...

de mindent összegezve jó volt. :))

szóval a válasz módosítva: munka szempontjából semmit, egyébként pedig nem sokat :D:D

fejlemények

2010-12-10T01:32:00.000+01:00

nem történt sok minden, mégis történtek dolgok.

lakásügyben újabb lépést tettünk előre. kettőt vissza.

már nem bízom senkiben. és úgy döntöttem, mostantól úgy lesz, ahogy én akarom. hitelesnek kiadva a parancs, hogy intézze úgy a belső kapcsolatait, hogy legkésőbb kedden közjegyzőnél legyen a szerződésem, a hét végére pedig folyósítsanak.

eladónak odaadom a pénzét, és innentől kezdve csinálja amit mondanak neki. azonnal és rögtön mingyárt.

ha mindenki betartja a parancsaimat, akkor még karácsony előtt talán belefér, hogy minden pénzügyi rész teljesítve legyen (ugyanis a letétbe helyezett pénzem az ügyvédtől csak akkor vándorol át az eladó számlájára, ha már zárásról hoz papírost). és a két ünnep között én már szeretnék belekezdeni a tatarozásba.

családi helyzet romlott.

nem akarok karácsonyozni.

reggel anyám hívása fogadott az irodában. 20 perc után rácsaptam a telefont, mert nem bírtam tovább. hiába beszéltem higgadtan, nyugodtan és normálisan, nem hallgatott rám. csak hergelte magát, egyre hangosabban, a már újra és újra elmondott slágereket nyomatva. kértem, hogy ne most hisztizzen nekem, mert dolgom van és az kb. a fél iroda hallja a beszélgetést. nem értette meg...

napközben nem hívott vissza.

este sem.

mástól viszont megtudtam, hogy a szüleim már több mint egy éve tudják, amit nem tudtak. de persze ezt már mindenki tudta, csak nem mondta. nem kérdezte. nem beszélt róla.

reakciók pedig mint ahogy vártam.

anyu: majd jó útra tér, megváltozik duma.

apu: pukkanás. kérdés, mekkora lesz ez a robbanás. állítólag cikizik szegényt miattam a kórusban :S de hogy honnan a picsából tudja a kórus? meg úgy bárki más?

rossz érzés elképzelni, hogy mondjuk apám beszáll egy buzizós mocskolódós beszélgetésbe, mondjuk utalva rám is, mint a köcsög fiacskája.

most, hajnali fél 2-re feladtam. valahonnan energiát kell merítenem. nem tudom kezelni, megoldani. képtelen vagyok odaállni szemtől szembe. gyenge és fos vagyok.

a nagy bummmm

2010-12-08T18:52:00.001+01:00

soha nem voltam még ilyen ideges.

úgy érzem magam, mint egy vad érezheti, amit befogtak és egy szűk ketrecbe zártak. szét akarok robbanni, de még erre is szűkös a helyem. nincs levegő, fojtogat a lét.

az egész október 21-én kezdődött, mikor megnéztem egy lakást. aztán másnap igent mondtam rá, majd egy kisebb összeg segítségével kifejeztem szándékomat annak megvásárlására. minden úgy indult, hogy rendben lesz, gyorsan és zökkenőmentesen lezongorázzuk az adásvételt és a hitelkiváltást. mert ugye, hogy ne legyen egyszerű az eset az ingatlan értékének majd egészére jelzálog volt/van bejegyezve. megnyugtattak, hogy ez nem akadály, egy kicsit komplikáltabb lesz a dolog, de nem vészes.

belementem.

egy hétre rá már aláírtuk a szerződést és lefoglalóztam a lakást egy már nem csekély összeggel. vártunk. vártunk. aztán 2 hétre rá jelezték, hogy módosítani kell a szerződést, így nem lesz jó. az ügyvédem persze csak halogatta, azt hitte meggyőzhet egy bankot és annak eljárásrendjével szembemenve kieszközölheti akaratát. belebukott...milyen meglepő. ezután még el is kért tőlem a módosításért egy kis pénzt, így az ügyvédi költségeim elérték a százrugós határértéket :S sebaj, gondoltuk, most már rendben leszünk.

vártunk. vártunk.

majd szóltak, hogy még ez kell. meg az. meg ilyet kell nyitni. és oda kell menni.

ott állunk, hogy az eredeti összeghez képest pont annyival kapok kevesebb hitelt, amennyi elég lett volna a berendezéshez. újabb összegek csúsznak ki a kezemből a várakozás miatt. az idegeim pedig már kezdenek tönkremenni. a tulajdonossal is egyre nehezebben értetem meg magam, pedig szeretném, hogy a jövő héten adjon kulcsot, mert már egy hónapja nem lakik a lakásban, amiben én simán elkezdhetném az átalakításokat.

holnap úgy néz ki már talán minden rendben lehet. bár tegnap is ezt hittem a mára. és nem így alakult.

közben a főnököm átrakott egy másik cégébe, így megváltozott a munkahelyem. remélem ez nem fog bekavarni.

közben évfolyamdolgozatot kellett írnom, zh-ztam és vizsgám is lesz.

közben persze dolgozni is kell.

közben apámtól kaptam egy lebuzizó smst, amire a mai napig nem tudom hogyan reagáljak. jelenleg hanyagolom az ügyet, mert nincs annyi idegszálam ami elég lenne ennek lezongorázására.

közben találkoztam valakivel, aki iránt nem nagyon érzek semmit, de jó vele lenni. nem tudok rákoncentrálni a dologra. és talán nem is akarok semmi komolyabb viszonyt kialakítani vele.

közben egy jó barátnőm is "kitagadott". egy email váltás óta nem kommunikálunk, de nem értem miért és mi a probléma.

közben itt a tél. nincs pulcsim. nincs nadrágom.

vegetálok.

érzelmileg.

fizikailag is.

mosolygok, ha éppen van rá erőm.

aztán belül meg összeomlok lassan.

update: ma este szóltak szüleim, hogy megérkezett az illetékfizetési felszólító levél :) csak hogy lássátok milyen tempóban dolgozik az APEH, ha odafelé kell adni a pénzt... (igazából nem tudom mirefel a nagy sietség, mikor még csak tulajdonlapi széljegyen vagyok, fizetve meg még nem sok van a lakásból, a fizetési határidő sem járt még le, szóval mi alapján gondolják, hogy nekem van lakásom?????)

.

2010-12-02T18:09:00.004+01:00

még élek.
legalább is ezt mondják :S

alkotmány 2.0

reklám
:

szavazás

2010-11-26T20:30:00.000+01:00

1. gigagagyi, alvás.

2. gigagagyi, ajándékkészítés.

3. alkalmi szex.

4. alvás, buli.

(nyug)díj

2010-11-24T18:54:00.001+01:00

Kedves Pártfogók!

Az mégis hogyan lehet, hogy kapok 2 hónap gondolkodási időt? Aztán el kell döntetem, hogy öngondoskodok vagy rábízom magam az államra? Különben pedig a még várhatóan így is silányka kis nyugdíjam helyett kapok majd még annyit sem? Hogyan lehet az, hogy az állam kényszerít? Hogyan lehet, hogy az, hogy fizetnem kell, de azért cserébe semmit az ég világon nem várhatok?

Nem akartam, de kénytelen vagyok felháborodni.

Amúgy pedig döntöttem. Nem bízom az állami nyugdíjrendszerben, nem bízom a magánpénztárakban sem. De egyrészt hiszek magamban, másrészt pedig már csak dacból is, maradok öngondoskodó. A kormány pedig KAPJA BE A RETKES LÓFASZT!

Várom az illetékesek bejegyzését a témában, nagyon kíváncsi vagyok ezt a lépést hogyan lehet elfogadtatni, megmagyarázni.

Köszönöm.

ui.: Az rtl híradó vezető híre? Na, vajon a nyudíjrendszer átalakítása? Itt is egy nagy lófasz! Fennakadt egy mentő egy mozgó póznán az V. kerületben. Ehhhh...és ezt követi a hír két csepeli tűzről, ahol a tűzoltók megmentettek 2 embert, 1 uszkárt, 1 hörcsögöt és sajnos már későn értek ki, hogy a cicát is kimentsék...

ne-vet-sé-ges-ne-vet-sé-ges-ne-vet-sé-ges!!!!!!!!!!

virtualitás

2010-11-24T00:07:00.000+01:00

az elmúlt héten a neten élem az életem.

miért?

mert itt egy tényleg saját kis világom van. én döntök. én mondom, hogy igen, nem, akarom, nem akarom. nem szól bele senki. nem korlátoz senki.

nem úgy, mint a valóságban, ahol alkalmazkodni kell. ahol mástól függök. ahol egy rám kényszerített burokban kell élni a mindennapjaim.

még pár hét és szabad leszek? tényleg így lesz, ha már a saját kuckómban leszek?

A beszélgetés

2010-11-22T23:20:00.001+01:00

ma egy hónapja ejtettük meg A beszélgetést. ilyenkor talán már szingliként feküdtünk egymás mellett az ágyban. pár centire a másiktól, mégis talán a legtávolabb a két év alatt.

bevallása szerint jól van. jól vagyunk. örülök neki. csak az fáj, hogy teljesen kirekesztett az életéből. jó, mondta, hogy nála nem menne az exszel barátkozok dolog. én meg nem is erőltettem. elváltunk. végérvényesen. lezárva.

ui.:

- elfogyott a fogkrémem.

-- továbbra is minden reggel fel kell kelni...

---nem nyertem a lottón.

----nem is lottózok...

-----tv vagy nem tv?

------vele vagy nem vele?

-------ide vagy oda?

--------szeretném, ha idén már saját karácsonyfát állíthatnék a lakásomba :D

---------twitter!
----------utálom a csakaszámjár-buzikat.

7vége

2010-11-21T19:54:00.001+01:00

vele randiztam volna :P

álmomban sem. :D már ránézésre elélveznék tőle...

Őfelsége meglepődését is tolmácsolnom kell, igazán meglepte, hogy nem ismerték fel a kedves olvasók.

a hétvége otthon telt. öcsém szalagját avattuk, mondhatom igazán szépen. volt sok-sok kaja, mi meg jól teletömtük vele magunkat. hazafelé még írtam a telóba egy rövid kis bejegyzést arról a látvány-napsütésről, amit a szombati felkelő nap produkált. igazán látványos volt. csakúgy, mint pénteken, mikor lemenőben káprázatos mályva színűre festette az egész égboltot. én még sosem láttam ilyet, valóban csodálatos volt.

az utazás azért felettébb mókásan zajlott, ami talán várható is tőlem. :D

kezdődött azzal, hogy kinéztem a vonatot neten 8:45-re. fel is keltem időben, összekészültem és még volt 10 percem indulásig, úgyhogy valamiért ránéztem a gépre és bekapcsoltam. mint kiderült nincs olyan vonat. hehe...hogy lehet ez? hát úgy, hogy e sorok írója a visszafelé utat nézte odafelé :D ok, akkor megyek másikkal, gondolom én, kicsit még ejtőzök itthon, és irány az állomás.

jegy kiszed, vonat indul, kalauz jön. és nem jó a jegyem. nem??? hogyhogy!!! hát nemcsak a vonat indulását néztem el, de a jegyet is visszafelé útra vettem meg :D tök rendes volt a kaller, hagyott ingyen utazni :P megspóroltam egy fél utat, király :D

sajnos a vasárnap este nem azzal alakult, akivel terveztem.

a holnap sem túl biztató. lesz sok tanulás, csak eredménye nem nagyon.

unalmas lett, igaz?

újra glee

2010-11-17T23:50:00.002+01:00

pálfordulás

2010-11-16T00:00:00.001+01:00

- mi a fasz bajod van???

- teljesen kicseréltek mára. árad belőlem a jókedv, mosolygok és vidám vagyok :D:D:D:D nem örülsz neki?

- én??? inkább egy lófasznak örülnék.

- fujjj. undorító vagy.

- ehehehehehhe. ez a dolgom. elborítom az agyad, faszkalap!

- ne nevezz így. és értelmesebb vagyok annál, hogy egy ilyen pöcs irányítson.

- !!!!! minek neveztél! lefejeztetlek! nem értem mi ez a szétáradó jókedv. tegnap már majdnem nyertem. elborítottam az agyad a vággyal. megfertőztelek. nem tudtál másra gondolni! ma meg. tényleg.

- :) kaptam segítséget. pape mondott pár kedves szót este. téged biztos nem érdekelt, de nekem fontos volt. és tökre feldob az fb-n ez a mesefigurásdi is. :) nem aranyos?

- melyik a pape? leszarom az fb-t.

- nem mindegy? neked mindegyik tetszik, csak farka legyen.

- eh. ott a pont. na, folytasd. és? ennyi elég volt? egy kis pape ide, egy kis pape oda...és velem mi lesz???

- te is megkapod a magadét. mértékkel. ésszel. és nem hedonista módon belevetve magunk mindenbe.

- hedonista vagyok. élni akarok. SZABADÍTSÁTOK KI MEZTELENCSIGÁT!

- menjél már! nem akarom, hogy csak te legyél a középpontban. én is itt vagyok. én döntök. de figyelembe veszem az igényeidet is. azért ne mondd, hogy rosszul választanék.

- hát...ehhhehe...megint pont. eddig mindig jó volt a döntés. csak sok ziccert hagysz ki, nekem ez a bajom.

- nem bírnád!

- NE SÉRTEGESSÉL!!!!!!!!!!!

- :D jólvan. tudom, hogy bírnád. :)

- naazért! szájbabaszlak, ha még egyszer sértegetsz!

- azt megnézem :D:D:D

- és? akkor ennyi? befektetsz kurva sok energiát, jópofizol és még meg sem tosszuk? milyen élet ez?

- annak is eljön az ideje. bírsz egy kicsit várni. légy jó!

- ehehehhhe...nehéz az élet.

- elég már. kezdesz unalmas lenni.

- magányos életre vagyok kárhoztatva melletted. ez jutott nekem. oh, én szegény szerencsétlen, sorsüldözött.

hétvége

2010-11-14T22:24:00.000+01:00

Őfelsége átvette az irányítást. sajnos valami szürke fátyol került a látóhatárra, ami nem engedi átszűrődni csak az őt érdeklő gondolatokat. megfertőz a tesztoszteron. :S

szétszórt vagyok.

kapkodó..

kedvetlen...

ádáz harcot vívok az irányításért. majd jelentem ki győzött. :D

requiem II.

2010-11-14T06:02:00.004+01:00

requiem

2010-11-11T23:49:00.002+01:00

eljött az idő!

2010-11-07T19:16:00.001+01:00

izébigyóminden.

nagyon sok gondolat kavargózik a fejemben, ideje kiokádni néhányat belőle.

expárkapcsolat

vallomások ideje. 2 év és pontosan 1 hónap után váltak el útjaink. találkozásunk utáni első héten összeköltöztünk, amit hivatalosan sosem deklaráltunk, de a végén már volt, hogy hónapokig nem jártam a régi szobámban.

szerettük egymást. a külvilág számára tényleg egy ideális pár képét tudtuk mutatni, ami nem állt távol a valóságtól. de azért megvoltak a magunk problémái. nehezen ment az egymáshoz szokás, ami talán túl sok önfeladással járt mindkettőnk részéről, így egy idő után várható volt, hogy nem leszünk elégedettek.

az elmúlt időszak már nagyon döcögősen ment. tudtuk, hogy problémák vannak, próbáltuk megoldani őket, de nem ment. valahogy nem tudtunk átlépni dolgokon. csak látszólag. aztán újra és újra kérődztünk rajta egyet, de megemészteni nem sikerült.

számomra lelkileg augusztusban lett vége a kapocsnak köztünk. valami elszakadt. nem volt meg a közös nevező. nem éreztem már, hogy MI vagyunk. inkább kerültek előtérbe az ÉN és az Ő. nem közeledtünk többet, nem volt kompromisszum. mindketten a másiktól vártuk a változást.

a végén felgyorsultak az események. nagyon csúnyán összevesztünk. úgy éreztem, hogy itt, most le kell zárni. összepakoltam. 2 bőrönd és két táska volt minden cuccom. végül maradtam. kabátban fordultunk vissza az ajtóból, mindketten sírva. nem tudtuk elengedni egymást. fizikailag képtelenek voltunk rá. de lélekben már túlléptünk rajta. nem ment.

az egyik bőröndöm kis sem pakoltam.

megcsaltam. én, aki a legjobban elítélem. teljesen szembe mentem az elveimmel. mégsem érzem, hogy olyan nagy bűnt követtem volna el. nem érzem, mert nem volt benne érzelem, nem csináltam a háta mögött évekig, hisz bevallottam. valamit ő is érezhetett. teljesen felnőtt módon átrágtuk a dolgokat. ez a tettem számára is elég volt ahhoz, hogy fizikailag is véget vessünk a kapcsolatunknak. nem váltunk el rosszban, de azért még szerintem kell idő a felengedéshez.

szégyellem magam azért. nem tudom, miért kellett ilyen lépésre elszánni magam? miért nem lehetett ezt abszolút értelmes emberekhez méltón befejezni? miért nem voltam egy kicsit határozottabb ott az ajtóban???

szingliként

két hete vagyok egyedül.

jól vagyok. kibőgtem magam. úgy érzem, hogy valamilyen szinten le is zártam a kapcsolatot. nagyon sok mindent kaptam, nagyon jól éreztem magam. boldog voltam. rengeteg szép élményünk van, amit úgysem lehet elvenni tőlem. ezek mind itt maradnak a szívemben. még akkor is, ha esetleg a jövőben nem tudatosan fogok rájuk emlékezni. és nagyon sokat tanultunk egymástól. egymásról. magunkról. a kapcsolatokról. az együttélésről.

nem akarok tervezni. nem akarok görcsösen valakit magam mellett. nem akarom, hogy többet várjanak tőlem, mint amit én nyújtani tudok, akarok. nem akarom feladni magam. nem akarok nem szerelemes lenni. nem akarom, hogy cédának nézzenek, de nem akarom, hogy holmi társadalmi nyomásnak engedelmeskedve ne élvezhessem ki az életet. persze felelősséggel és mértékkel.

barátokat szeretnék. haverokat. akikkel spontán ötlettől vezérelve lehet ökörségeket csinálni. vacsoracsatát szervezni, filmet nézni, együtt sütni és aztán elmajszolni a végeredményt, pusmogni a pasikról, kibeszélni a másikat és jókat nevetni.

szeretném, ha kicsit mozgalmasabb lenne a hétköznap is. ne csak a munka és a feladatok legyenek, hanem beleférjen a barátság is, hogy ne a hétvégére kelljen redukálni a társadalmi életet.

bulizni voltam. sokan hívtak, ami nagyon jól esett. aztán több blogger is írta, hogy merre lesz szombaton és én kaptam az alkalmon, hogy felkutassam sorstársaim természetes élőhelyükön is :P persze a tudatmódosító szerek hatása és a túlzottan szmogos, tesztoszteronnal telített és zajos közeg miatt a viselkedésminták valószínűleg kisebb mértékben csorbultak, de első benyomásra eszméletlen szimpatikus emberekkel sikerült összeakadnom a kis virtuális világunkból. hús vér valójában így már összességében 5 főre bővült azon bloggerek száma, akik bizonyíthatóan létező emberek :D sajnos mélyenszántó beszélgetésekre nem adódott igazán alkalom, de azért mégis jót dumcsiztunk pape-val és még a nyereményórát is sikerült elnyernem a manója elől kő-papír-ollóban :) maxennel csak össze-összefutottunk. szívesen ismertem volna meg jobban őt is, de nem igazán akartam őket zavarni, aztán mikor már egyedül maradt én kavarodtam el valahová, egészen addig, míg már késő nem lett és csak elsuhanni láttam az ajtó felé. m.-mel is sikerült összeakadnunk és második alkalommal a táncparketten Őfelségét is megmozgató közelségbe kerültünk egymással :P

a buli végkimenetele azonban mégis negatív hangvételű lett. nem vártam, hogy így fogom érezni magam, de számíthattam volna rá. régen is mindig kisebb depresszióval hagytam el az altert, míg egyedül voltam. nem tudok ismerkedni tánc közben. sokkal inkább a zenére, a mozgásra figyelek, mint a körülöttem vonagló tömegre. így pasizási esélyeim nullák. ha éppen kiszúr magának valaki a tömegből, akkor biztos, hogy én kapcsolatban vagyok éppen. :) így maradt a nyálcsorgatás :)

a hét

2010-11-06T18:24:00.001+01:00

jól vagyunk.

csak az életet megkeserítő apróságok tömkelege tarkította a hét átlagos mivoltát. a hétfői abszolút semmittevést követően hasonlóan bénán töltöttem el a szabadidőmet.

délutánonként csevegés és levelezés ismerősökkel, barátokkal, leendő barátokkal és leendő leendőkkel...

napközben munka.

néhány kellemetlen apróság (minden napra jutott valami, elfoglaltsággal együtt):

- felkészültem a pénteki zh-ra...csak nem abból a tárgyból, amiből a zh-t kellett írni :P (ez még vicces is lehetne, csak így nem lesz megajánlott jegyem, hanem vizsgáznom kell majd :( )

- újra kell kötni az adásvételi szerződést - béna ügyvéd

- nem tudtam visszacserélni a csizmám zarában (ennek van jó oldala is)

ma este viszont party. :)

tánci-tánci :D:D

múlik az idő

2010-11-01T19:37:00.001+01:00

már remegő gyomorral gondolok a jövő hétre.

eddig elvoltam, minden napra akadt valami tennivaló. nem éreztem, hogy egyedül vagyok. a jövő hét már kicsit más lesz.

a teendőim mind iskolai elfoglaltságok lennének, azokhoz meg ugye annyira nem fűlik a fogam :P de azt is meg kell csinálni.

érdekes módon Őfelsége is nagyon jól viseli az üresjáratot :P nem követelőzik.

a mai napot viszont abszolút semmittevéssel sikerült eltöltenem. hogy ez jó-e? vagy sem? a héten kiderül :D

november van. telik az idő.

álom

2010-10-28T08:56:00.000+02:00

tegnap este váltottunk pár sort fb-n.
este felkeltem. vele álmodtam. hozzám bújt és akart engem.

én nem.
:(

kannibálok vagyunk

2010-10-26T00:26:00.000+02:00

eltelt az első nap nélküle.

a második éjszaka nélküle. nem szuszog mellettem. nem búcsúzik puszival.

nem keres.

nem hozzá megyek haza, nem vár rám. már nem. nem tudok úgy elmenni az utca mellett, hogy be ne néznék rá gondolva. hogy mit csinálhat. hiányzom-e neki? nem visszhangzik a fürdőszoba az illatszereim nélkül? ki takarja most be éjszaka?

hiányzik.

egyedül alszom. az illatát magammal hoztam. egy kispárna és a Maci.

csak a szívem egy darabkája maradt ott neki. én pedig elhoztam az övének egy részét. most már az enyém. örökre.

pletykasorozat-különvélemény

2010-10-24T11:41:00.000+02:00

hogy ne csak a szexes bejegyzések domináljanak beszállok a pletykálkodásba, amit kapitány indított be és maxen már folytatta.

jelentősen több blog feedje szerepel a readeremben, mint itt a linkek között. ennek az az oka, hogy néhányan még csak teszt üzemmódban vannak (Őfelségével konzultálva még nem döntöttük el érdemes-e rendszeres olvasás tárgyává tenni őket).
naponta 5-6 friss bejegyzés szerepel e readeremben. ezeket rendszerint el is olvasom még aznap. egy blogger van, akit bár rendszeresen olvasok, néha nagyon unalmas dolgokat ír, és ilyenkor van, hogy tőle 2-3 bejegyzés is figyel és vár olvasásra.
több kedvencem van. közülük 3 van fent fb-n a hivatalos nevem alatt. ennek nagyon örülök, de sajnálom, hogy ennél komolyabb ismertség még nem alakult ki senkivel sem.
Őfelsége hivatalos fb profilján is szerepel tudtommal egy kedvencem (ezt most nem csekkoltam le).
korábban a linklista a fenti két pont alapján készült el...ez ma már csak részben igaz.
személyesen találkoztam ha emlékezetem nem csak 3 fő bloggerrel. kettővel alteregoban futottunk össze, eggyel pedig nagyon jót beszélgettünk. ezt is sajnálom, hogy megszakítottam... :(
több bloggerrel bújnék szívesen ágyba. ők többnyire a kedvencek közé is tartoznak. a fennálló akadályok megszűnése után erre a projektre még vissza lehet majd térni. :P
imádom a kommenteket :D
...adni és kapni is :DD
Őfelsége kedvenc blogja néhány hónapja megszűnt létezni, erről méltón megemlékeztünk. újat még nem talált.
egy olvasott blogon túl sok az infó, ez még a gépemnek is nehezére esik, de a képek miatt időnként átfutom ezt is

nah, hát végül a pletyka mellett itt-ott kisebb kritikus megjegyzések is születtek...

ennyi lenne a kitérő a cafatokban álló életemtől egy kicsit vidámabb témába.

a bejegyzés minőségét megőrzi: 27.10.2010

figyelem!

2010-10-23T17:25:00.000+02:00

hirdetés a blog jövőjéről:
mivel van néhány kedves blogger, aki vissza-visszajár megnézni alkotok-e valamit,
mivel ezennel bővítettük a szinglik sorát két fővel
mivel ez viszonylag eléggé kikészít

a blog felpörögve okádni szándékozik a rinyálásokat és nyavalygásokat.

persze nem vállalok felelősséget érte, lehet letudom néhány átbőgött éjszakával aztán végeztünk (mármint a rinya résszel, a blogolás folytatódik)...

nsfw

2010-09-19T16:05:00.000+02:00

gyűjtögettem egy kicsit a hétvégi unaloműzésből.

(pornó. valamiért a mai napig tabuként kezeljük, pedig mindannyian tudjuk, hogy MINDENKI előveszi és nézi. és mindannyian tudjuk, hogy MINDENKINEK megvannak a maga kedvenc jelenetei, pózai, akár fétisei.

nem szégyellem magam. férfi vagyok.

néha sajnálom magam. magunk. azért mert lassan az egyszerű szex már nem lesz elég a gyönyörkeltéshez. egyre többet akarunk.

kicsit még undorodom is magamtól néha. magunktól. tegnap este a vonagló buzik tömege, akik csak arra várnak, hogy megdugassák magukat lehangolt.

de aztán végül is miért ne? amíg nem okozok, okozunk másnak fájdalmat vele, a szex akár érzelmek nélkül is az életünk része. és legyen is. elvégre férfiak vagyunk. és imádjuk a szexet. szóval, ha ez a módja annak, hogy megkapjuk, akkor hajrá! vonaglás!

persze a legjobb, ha az ember fia hazajön és bebújik a szerelme mellé az ágyba, vagy legalább tudja, hogy másnap reggel már mellette fog feküdni mielőtt felkelne. és átkarolva, magához ölelve fog egy csókot lehelni a nyakára, aztán egyre nyugodtabban lélegezve elszenderedik mellette. ilyenkor elmosolyodik, még jobban hozzábújik és azzal a korábbi mosollyal az arcán, és nyugalommal a szívében alszik vissza. ez a legjobb. jobb, még a hármasnál, a nyilvános szexnél, a vonagló nyunyókától, a mélytorkozástól, és bármilyen szexuális örömnél.)

profizmus! ezek a srácok igazán tudják, hogyan kell >>>szopni<<<.

ők iszonyúan édesek, ahogy eljátszák a kis >>>történetüket<<<.

örök kedvenc >>>Brent Corrigan<<<. imádom, hogy minden jelenetében merev és (lehet hogy csak eljátsza, de szerintem) élvezi, amit csinál.

ebben a filmben azt tetszik, hogy annyira >>>önfeledten játszanak<<< egymás testével. nincsenek tabuk, ami nekem jó, az neked is jó. kicsit durva, de még a tűrhető határon belül. a hosszú hajú jóóó. (+mosolyok: 14:54, 19:56, 22:15, 23:53-tól, 28:20 és a többi...)

ez már csak >>>erős idegzetűeknek<<<. nem tudom, miért néztem meg, de tetszett. én nem csinálnám így, nem akarom, hogy nekem így csinálják. a 14:24-nél lévő "lövést" viszont érdemes megnézni.

music

2010-09-18T00:33:00.000+02:00

from TransAmerica

2010-09-15T22:11:00.000+02:00

in memoriam dnsd

2010-09-07T19:48:00.003+02:00

ímhol vagyon Őfelsége 2+1 kalandja.

(margóra: mivel továbbra is én vagyok a főnök - annak ellenére, hogy Őfelsége ezt nem így gondolja - a monogám homoszexuális kapcsolatok híve vagyok. persze voltak nekem is "üres járataim", ezeket megfelelő módon igyekeztem ki is használni, ám megnyugvást és örömöt az alkalmi szintű vágykielégítésben nem találtam meg teljes mértékben.

dnsd kérésére elgondolkoztam egy-két ilyen kalandon. és mivel nem rendelkezem megfelelően pikáns és szépszámú ilyen élménnyel úgy döntöttem, hogy két valós találkozásom mellé egy kamut is írok. egy kis játék lesz kitalálni, melyik a eme valótlan. :)

hát, igyekszem, hogy jól szórakozzatok)

nem emlékszem hol szállt fel. de valami kizökkentett az olvasásból, mert felnéztem. egyenesen a szemébe. szemben állt a babakocsiknak fenntartott helyen és annyira feltűen nézett, hogy egyből felizgultam. persze elkaptam a szemem, amint ezt tapasztaltam. meg hát minek is bámulna egy ilyen helyes srác pont engem a buszon?

minden ilyen alkalommal megilyedek. egy idő után tudtam, hogy engem néz. elég egyértelműen kinyilvánította tetszését. nem voltunk sokan a buszon. mögöttem egy pár csücsült, néha hallottam, hogy cuppanós puszit nyomnak egymásnak. szerencsére ők is háttal ültek nekem. előttem pedig csak ő állt. merevedésem támadt. ezzel csak az a probléma, hogy ez bizonyos szituációkban igen kellemetlen érzést tud generálni, hiszen nem fér el Őfelsége a naciban. kénytelen voltam kicsit megigazítani.

- láttam.

- tudom. akkor simogattad meg a lágyékod. innen tudtam, hogy tényleg komolyan gondolod.

leszálláshoz készültem. az ajtóhoz menet őt néztem, ő engem. rámosolyogtam. ő vissza. jelzés. kanyar. háttal állok neki, de látom az üvegben, hogy felém néz. megállunk. leszállok. dobog a szívem. remegek.

- miafrancotcsináljak???

utána néztem miután már a járdára léptem. ekkor indult el. mellém állt és ennyit mondott, miközben továbbra is előre nézett.

- menjünk!

mázlim volt. egyedül voltam otthon hétvégén, így ennek az "invitálásnak" semmi akadálya nem volt. mellettem, de mégis mögöttem picit lemaradva jött utánam. az ajtóban megsimogatta a fenekem. ránéztem és mosolyogtunk. a liftben már beszélgetni is mertünk. nem sokat, mert egymáséba gabalyodott a nyelvünk. egy rács, tapi, egy újabb ajtó, tapi. bent. tesztoszteron túltengés. fél perc alatt már az ajtónak döntve szoptam. szép teste volt. kicsit látszottak az izmai, amit én nagyon szeretek. vékony volt, mint én. a farka pedig pont nekem való játékszer. nem hagyta, hogy elélvezzen. pedig a nyögések alapján közel járt.

egy kis rendezkedés után már az ágyon folytattuk. előkerült egy gumi, a tubus az ágy alól és a kis aranyos már puccsított is előttem. mögé álltam és lassan belé hatoltam. megmerevedett egy kicsit, aztán tudjátok, azon a ponton túl már átadta magát a gyönyörnek. nem bírtuk sokáig. pózváltás közben még lenyalogattam az előnedveit, aztán terpeszbe vágtam a lábait és szemből folytattam. mosolygott. élvezte. élveztem. megcsókoltam. magához húzott, majd megfogta a farkát és verni kezdte. majdnem egyszerre mentünk el. ő a saját hasára élvezett, én pedig az óvszerbe eresztettem, aztán újabb csók és tapizás.

később volt folytatás, de az már nem eme bejegyzés témája.

két nappal később tudtam meg a nevét, mikor válaszolt az e-mailemre. nem is gondoltam, hogy válaszolni fog. az is csoda, hogy egyáltalán eszünkbe jutott címet cserélni. a további beszélgetések alapján neki is elég rendhagyó és kellemes másfél órát nyújtottam. ő pedig nekem tette mindezt, kicsivel kevesebb ideig, mert én hamarabb mentem el. csak ez után tudtam meg, hogy nem is beszél magyarul. aztán pedig azt, hogy Bécsben él és csak beugrott megnézni a barátaival a magyar pasikat.

születésnapom volt. nem tudom hanyadik, de azt igen, hogy már egy ideje partnertelen voltam. ünneplésként összecsődült a társaság és a kevésbé közkedvelt meleg bulihelyen kötöttünk ki. sokat ittam-e? beszívtam? neeeem. egyszerűen jól éreztem magam. de még jobban éreztem azután, hogy én is észrevettem a kalapos srácot, aki feltűnően nyomult rám. mondták is a többiek, hogy skubizzak oda, de rám még sose nyomult senki, ezért nem is hittem el.

de igen. rám nyomult. nagyon jól esett. tetszett is. aztán már ketten táncoltunk. mélyen egymás szemébe néztünk, miközben ő már magához húzott és összeért a lágyékunk. ő is kemény volt. nagy és kemény. gondolom ő is érezte a szexuális vonzódást, úgyhogy a keze a fenekemre kalandozott, én pedig bátorkodtam megcsókolni. bebújtam az inge alá a kezemmel. ahogy egyre jobban egymásra gerjedtünk a tánc már kevésbé volt fontos. engem az ő teste, őt az enyém érdekelte. gondolatok nélkül, pusztán a hús és a bőr. a bársonyos pultnak tolt és túl sok ingert juttatott hozzám egy időben. érzéki és heves váltakozásában smároltunk, az egyik kezével a farkamat tapogatta - eleinte csak a farmeromon keresztül, aztán benyúlt a nadrág alá is -, másik kezével pedig levette az ingem. ott táncoltunk egy idő után félmeztelenül...tánc? vonaglottunk. nem tudom honnan jött az ötlet, de szerintem ő sem bírta volna ki sokáig. megfogtam a kezét és a mosdóig húztam magam után.

magunkra zártuk az ajtót. mint párzó vadállatok estünk egymásnak. pár másodperc alatt már a farkát szopoggatam. ő nyögött, erre én még jobban kezelésbe vettem. már rajtam is csak félig volt nadrág, az ingünk a földön volt valahol. felállított, megfordított és jó nyugati férfi módjára előhúzott egy csomag gumit, sikosítóval. elvesztettem az időérzékem. nem tudom mennyi ideig dugtunk. végül a wc ülőkére élveztem, ő pedig pillanatok alatt az én foltom mellé helyezte a sajátját is.

- huhh, ez király volt... - nyilatkoztam. erre ő közölte, hogy váltsunk angolra. egymásra mosolyogtunk, hogy ennyire szavak nélkül estünk egymásnak, hogy még a másik nevét sem tudtuk. csurom vizesek voltunk mindketten, magunkra rángattuk az ingünket és még arra volt energiánk, hogy egy darab cetlire felírjuk egymásnak az e-mail címünk.

- nincs kedved leszopni? - kérdezte M., miután elhelyezkedtünk kettesben a fülkében. ő az ablaknál állt, én pedig a három ülésen elterpeszkedve pihentem ki a nap fáradalmait. nyaralásunk utolsó napjára készültünk. a pihenés után úgy döntöttünk, hogy a záróakkord egy városnézés lesz. ezért egy éjszakai vonatozás mellett döntöttünk.

- itt? most? - szeppenek meg egy ilyen kérésre, hiszen azért mégis úri nő vagyok én, vagy mi :D - jól van. meglátjuk :P

még fél óránk van az állomáson. kint már sötét van, a forgalom elenyésző, a fülkénk pedig nem is az állomás felé oldalra néz, hanem a szomszédos házakra. néha-néha elhúz melletünk egy-két turista, van közöttük olyan is, akik ránknyitják a fülke ajtaját. de mivel én fekszem, M. pedig nézelődik ki az ablakon nem merészkednek beljebb. félmeztelenek vagyunk, mert légkondi nincs, de mi szépen lebarnultunk, így nincs mit szégyelnünk.

igen. felizgatott. megkívántam, ahogy feltámasztott fejem pont a lágyéka magasságában volt. mindössze egy nadrág és kb. 30 centi választott el tőle. itt vette át Őfelsége az irányítást. megsimogattam a naciján keresztül, amit persze azonnal egy huncut mosollyal konstatált a drágám. segített közelebb kerülnöm a már mocorgó kukijához, ami így már a számban tudott teljes méretet ölteni. kicsit meglepte, hogy mégis nekiestem, hisz ő csak később tervezte. de aztán átadta magát szaktudásomnak. mikor kicsit jobban belemerült már ő irányított és dugni kezdte a szám. én ezt nagyon élvezem, amit Őfelsége újabb csepp előnedvvel is megjutalmazott. M. már jelezte, hogy ezt nem sokáig bírja így. a fenekénél fogva tövig a számba nyomattam vele a farkát, mire ő megajándékozott egy adag proteinnel, miközben hangosan nyögdécselve és megremegve elélvezett. az utolsó cseppekig lenyalogattam kedvenc játszópajtásom, hogy tisztán kerülhessen vissza a naci mélyére.

hogy velem mi lett? élveztem, hogy élvezetet nyújthattam. vannak olyan alkalmak, mikor Őfelsége is azt élvezi a legjobban, hogy nem élvez el. ez egy ilyen nap volt. boldogan, mosolyogva aludtam el aznap este a fővárosba tartó éjszakai vonat 3 ülésén elterpeszkedve.

ennyi volt, mese volt. vagyis mégsem. kettő megtörtént. egy csak a fantáziám szüleménye. :)

ezen percekig röhögtünk ma melóban :D

2010-09-06T23:26:00.000+02:00

forrás: subba.blog.hu

pontosan

2010-08-27T20:29:00.002+02:00

pont 1. kurva jót nyaraltunk az én egyetlen pici kis manókámmal az adrián. csináltunk minden jót: utaztunk vonaton, komppal hajókáztunk, napoztunk, fürödtünk, buszoztunk strandra, városokat néztünk és nagyon szerettük egymást :D

pont 2. újra munka. újra élet.

pont 3. újra egyetem.

pont 4. tervek kivitelezése folyamatban. részletek később, talán.

pont 5. gondolkozom. talán nem is kéne?

ennyi pont elég.

nyaralás

2010-08-17T01:45:00.002+02:00

már mindjárt kezdődik a nyaralás :D:D:D

NSFw

2010-08-16T02:11:00.001+02:00

minden idők legeslegeslegjobb videója. az első 8 percet eddig sose láttam, de szerencsére rátaláltam így is, hogy megosszam.

miért?
1-életszagú
2-aranyosak
3-nem tudtam kideríteni, de szerintem ezek totál egymásba vannak zúgva az életben is
4-eszméletlen odaadóak és törődnek a másikkal
5-végig álllll!!!!!!! mindkettő!
6-az utolsó "cum" valami frenetikus (persze alkalmi kapcsolatban ilyet nem csinálunk! safe sex!)

ajánlom Őszínte srácnak, akik szereti nézni az arcokat :)

sajnos valamiért nem sikerült beágyazni, így >>> linkelek <<<.

fürdünkvazze

2010-08-15T16:51:00.000+02:00

igazi mörfi eset:

felkelünk reggel Őfelségével, hogy jól megnapoztatjuk magunkat meg fürdünk egyet. már meg volt tervezve minden, ám közbejött az idő. ezért lemondta a napozótárs a dolgot. mi viszont nagyon néztük, hogy azért nincs is olyan rossz idő, induljunk csak neki. így másik napozótársat kerestünk és mentünk.

tali az örsön. mire odaértünk már csurom vizesek voltunk...az izzadtságtól. Őfelsége persze jól érezte magát, mert ilyenkor nincs bezárva a szűkös kis alsónaciba, de hát azért rám is gondolhatna néha. persze mindekkor már felhős volt az ég és egy csöpp eső is ráhullott edzett vállamra :P

bementünk. borongós időben fürödtünk. kevésbé borongós időben megszáradtunk és ettünk. esőben távoztunk. persze mire hazaértem már hétágra sütött a nap. nem baj. egy órát azért bent voltunk :D és megnéztük a helyet is, hogy legközelebb nem megyünk oda
:D

pozitív hozzáállás? :D

céltalanság

2010-08-14T23:52:00.000+02:00

25 éves vagyok. eddigi életem során minden nap úgy keltem fel, hogy előttem lebegett egy elérendő cél. azért tevékenykedtem, hogy ezt a célt elérjem és ezzel tegyem magam és a "világot" jobbá.

a legutolsó célok között szerepelt a főiskola befejezése és egy állandó, főállás találása. ezeket több, mint egy éve teljesítettem. azt pedig, hogy ezáltal céltalanná vált az életem csak most kezdem igazán felfedezni. mindezek mellett találtam egy párt magam mellé, akivel majd két éve majdnem minden nap együtt kelek és fekszek, megosztom életem.

persze. csak sajnáltatom maga, mi? hisz ott van nekem az összes többi dolog, amit nem teljesítettem. lakás, autó, gyerek, a kapcsolatom rendezése a családommal, az énem felvállalása a világban, és még sorolhatnám. igen, megértem magam és azokat, akik ezeket is célként határozzák meg az életemben, de én ennél kicsit többet képzelek bele a cél fogalmába. szeretnem azt hinni, hogy a célnak konkrétnak kell lennie, időben meghatározhatónak és teljesíthetőnek és olyan tartalommal kell bírnia, ami alkalmassá teszi funkciójának betöltésére. természetesen továbbra is szeretnék saját lakást, megteremteni egzisztenciális önállóságom, de anélkül, hogy ezeket célként definiálom, nem tudom elkezdeni megvalósításuk.

megint sikerült kicsit rosszul megfogalmazni a magamét, de nekem jól esett. kellett.

az elkövetkező kis időben pedig igyekszem újratervezni magamat. szükségem van, hogy társadalmilag is hasznosnak érezzem magam, hogy ne céltalanul bolyongjak.

tervek?

- : random +: pluszminusz

2010-08-10T23:05:00.000+02:00

nyaralás:
-: szétbaszódott az egész dolog.
+: romantikus közös pár nap a tengerparton :D

munka:
-: unalom
+: van idő szervezni a nyaralást.

kedv:
-: unalom. céltalanság!!!
+: van időm semmit sem csinálni. :S

idő:
-: szar
+: szarabb is lehetne...

Budapest:
-: ronda
+: de... ~~finom~~csodás.

szex:
-: rendszertelenül rendszeres
+: de nagyon jó :P

súly:
-: kevés
+: kondi után tükör :P

maradok

2010-07-30T23:51:00.000+02:00

minden rendben...

...lesz

negatív

2010-07-26T23:44:00.003+02:00

negatív. olyan mintha az egész világ ellenem lenne.

- szoktam olyat álmodni, hogy mindenki üldöz. még a szüleim is. rohannom kell folyamatosan, rejtőzködni és menekülni mindenki elől -

így érzek most, csak a valóságban.

nagyon nem érzem, hogy jó helyen vagyok a saját bőrömben. nem jó ma Énnek lenni.

Mit csináltam???

miért nem?

2010-07-25T02:29:00.000+02:00

20:15 már végképp feladom, hogy kimozduljunk a lakásból.

21:04 teljes kóma. ájtatosan figyelem a tv-t.

21:16 Mr. B. jelentkezik, hogy akkor össze kéne futni. megyünk?

22:03 összeveszünk manóval, hogy most akkor miért is nem bújhatok mellé? végül félreértés tisztázva.

22:28 összekapjuk magunk. jó leszek így?

22:48 sétáljunk oktogonig.

23:12 leülünk az eklektika teraszán. martini rendel. iszik. cigi. cikizés.

00:11 számla. indulás haza.

közben: gery, pape, sviktor, őszínte srác és kapitány felfedezése a távolban.

miért nem?

mert bátortalan balfasz vagyok. nem érzem magam jól nagy kiterjedésű idegen közegben. párom barátai előtt való megnyílás időtartalma 1 évben mérhető. most már beszélgetek velük. akár nélküle is. mit kezdenék én egy ekkora társaságban? sajnos ilyen vagyok. nem antiszociális, csak nehezen szocializálódó.

pedig akartam menni. aztán nem. aztán igen. aztán nem. aztán igen. aztán elfelejtettem. aztán már késő volt. aztán meg mégis mehettem volna, de...

szóval ez most kimaradt. viszont...

2:03 fekvés alváshoz. de nem jön az álom a szememre.

2:23 bejegyzés megszülése. mert mégis le kell írni.

várhatóan 3:07 életelmélkedés befuccsolása és jótékony álomba merülés.

(ön)kérdés: miért nem?

felvételi ponthatárok helyett

2010-07-22T23:35:00.002+02:00

vannak teendők, amiknek hamarosan neki is fogok látni.

manapság valahogy felpörögtek a dolgok és mindig csak azt veszem észre, hogy este van, aludni kell menni és közben a napom eseménytelen tespedséggel és izzadással telt el.

mérhetetlenül unalmasnak tartom magamat.
:((((((((

조선민주주의인민공화국

2010-07-04T20:04:00.001+02:00

most kaptam sírógörcsöt.

kiszaladtam az arénába a cipőmért és most értem haza. bekapcsoltam a tévét, hogy legyen zaj itthon, de leragadtam a naplónál. észak-korea. rövid riport a rákosi mátyás kórházról. örültem volna, ha még rövidebb és nem kellett volna végignéznem. annak örültem volna a legjobban, ha később érek haza 10 perccel. ha nem kell tudnom arról, hogy mi történik ugyanabban a világban amelyikben én is élek. struccpolitika. mert ha nem az lenne, akkor gyötörném magam és nem hiszem, hogy pár napnál tovább bírnám. nem tudom, hogy azok az emberek miért élnek. nem értem. nem tudom megérteni és talán nem is akarom.

volt ugye nekünk is egy hasonló rendszerünk, de amit ezek ott művelnek az már abszolút beteg. olvastam könyvet mao agymenéséről is és mindarról, mi zajlott/zajlik Kínában. az is borzalmas volt, de szerencsére már ott kezdenek észhez térni és ha még mindig kommunisták is, az agymenés kezd alábbhagyni, nincs személyi kultusz és már van remény az életre. de ezeknél emmi ilyen nincs. semmi. nem értem hogyan képesek élni??? nem látom, hogy mit láthatnak maguk előtt. mit hisznek? mit gondolhatnak? miért nem akarnak mást? miért nem tudják megszervezni a maguk forradalmát, mint ahogy máshol is megtették sokszor. és nem értem, mit élveznek a vezetők ebben. MI A JÓ NEKIK???? ez a betegség, a gyógyíthatatlan betegség. amit ők érezhetnek. mert nem látok benne perverz, undorító kihasználásnál mást benne. még a pénzt sem érzem, hogy az lenne a motíváció. vagy a hatalom. mert mit ér ott mindez? semmit. ezeknek a vezetőknek tényleg betegségük van. gyógymódnak sajnos egy kis olmot tudnék ajánlani nekik bele az agyukba, gyorsan, fájdalommentesen.

és talán azért érintett most ez annyira, mert már reggel is azon a hírös nyilatkozaton agyaltam, amit immáron ki kell majd függeszteni mindenfelé, úton útfélen. mert így kezdődött mindegy agymenés, nemde? most még csak a szöveg, aztán a kép. merre megyünk? jó ez nekünk? és ha nem jó, akkor miért ülünk még mindig a seggünk és csak blogolunk tátott szájjal??? mindenki látja, mindenki tudja, hogy itt valami nem működik a demokratikus berendezkedés követelményeinek megfelelően, mégis csak olvassuk a HVG-t, nézzük a tévét és somolygunk magunkban, hogy ejnye-bejnye. adolfka is így került szépen hatalomra. demokratikus úton. aztán jött aminek nem kellett volna jönnie...mindenki tudta. mindenki látta. mindenki ült a seggén. (tudom, más volt akkor a helyzet, de mégis szép példa.)

summa summarum: üljünk tovább és éljen kim ir szen.

.

2010-07-04T15:23:00.003+02:00

ma inkább ismét mégsem írok.

péntek

2010-07-03T00:08:00.000+02:00

egyedül vagyok.

elhunyt a párom nagymamája, ezért hazautazott. én pedig itthon nézem a tv-t egyedül :(

nem tudom kezelni a halálhírt. nem tudom mit mondjak, hogyan viselkedjek, hogyan reagáljak. félek, hogy még nagyobb fájdalmat okozok. inkább nem szólok semmit és hallgatok.

ez a hét nagyon szar volt kapcsolatügyileg. :( nagyon.

múltidéző

2010-07-01T00:37:00.004+02:00

2006.10.01

ma kipróbáltam valamit és rájöttem, hogy nem biztos, hogy máskor is ki fogom. hogy egyáltalán kell-e nekem. és nem is volt olyan jó, mint amit vártam. de legalább ezt is kipróbáltam.

ezzel jegyeztem be "szüzességem" elvesztését. leszopott egy férfi életemben először.

padló alatt

2010-07-01T00:21:00.001+02:00

elkezdtem visszaolvasni a korábbi blogomat.

nagyon érdekes dolgokat találtam benne. rá kellett jönnöm, hogy sokkal kreatívabb voltam anno és nagyon sajnálom, hogy elveszett a lelkesedés a blog iránt és a fogalmazás kéje iránt. talán csak elvesztettem magam és még mindig nem találom.

szarul vagyok. végre vége a hajtásnak és én nem tudok fellélegezni.

1. zavar a párom. jól össze is vesztünk, semelyikünk nem tudja min, de vesztünk. most ő alszik, én meg a teraszon nyomom. hiányzott, hogy megértően hozzám bujjon, mikor fáradtan hazaértem. hiányzott egy kis kényeztetés :( és ma ez mélyebben érintett, mint amúgy tette volna (a perverzebbek kedvéért a kényeztetés nem dugást takar).

2. annyira fáradt vagyok, hogy nem tudok aludni. vörösek a szemeim, nem látok rendesen és mégis csak forgolódok az ágyban.

3. eszébe nem jutna kijönni értem a teraszra és bevinni maga mellé. jó, elaludt, megértem. de olyan jól esne.

4. péntekig kell leadnom az indexem. 5 nem teljesített tárgy, ez kettővel haladja meg a megengedett 23-at :( immár csak dékáni kérelemmel folytathatom a képzést...akarom? ez itt a legnagyobb bajom. beleöltem eszméletlen sok időt és most úgy érzem nem vagyok rá képes. elvesztettem itt is valamit. ma csak vesztek.:(

5. mindezekből kifolyólag leértékeltem magam. tessékcsaktessék. szerencsétlennek és minden negatívnak érzem magam. hol lehet egy kis ösztönzést, erőt, kitartást, .............. szerezni?

bebukva

2010-06-28T21:50:00.000+02:00

szóval ismét Őfelsége szavait kell tolmácsolnom, mert ma nagy-nagy sérelem érte. :P

reggel mellé bújt a külhonból hazatérő párocskám, aki úgy felizgatott ezzel a tettével, hogy csak na! mikor másfél óra múlva kimászott mellőlem az ágyból végigsimogatott mindenhol - úgy rendesen - és megígérte, hogy este "helyretesz".

Őfelsége egész nap ezt várta. olyan virgonc volt, hogy nagyon.
és mi várja itthon? egy megfáradt utazó :(

a tanulság: jobb reggel egy *szás, mint este egysem :S
>
>
>
>
szorri a perverzitásért...úgy látszik ez egy ilyen hétvége...és utórezgése...

NSFW

2010-06-27T02:37:00.001+02:00

páratlan hétvége.

Őfelsége igényeit ugyanakkor kénytelen vagyok kielégíteni. úgyhogy egy rövid összefoglalás a felnőtt szórakoztató videók világából by Meztelencsiga.

1. értetlenség
(szopnak, nyalnak-falnak, felhúzzák a gumit a dugáshoz, aztán mégis szájba élveznek és nyeldesik a gecit)

2. fetish
(beleakadtam egy videóba >>>ebbe<<< ami abszolút nem gyerekeknek való. az érdekes az, hogy Őfelségével kurvára felizgultunk rá!)

3. mindenki
(a világ lakosságának hány százaléka pornózhat? mármint szerepel, nem veri rá)

4. szeretem
(még mindig azokat a filmeke, jeleneteket, stb. szeretem, amiben van egy kis - akár csak mímelt - de érzelem)

ennyi.
nekem már nem kell kezeket a paplanra :P

szösszenet

2010-06-25T23:11:00.000+02:00

az elmúlt napok rohanásban telnek.

Őfelsége igényei szerencsére kielégítésre lelnek, de most ez nem nyújt teljes vígaszt.

munka...munka...munka...
a nem munkával töltött idő nagyon a hétköznapok szürkeségébe veszik. nemcsak az idő a szürke, hanem a kedvem és az életem is. egyetlen színes pontja a mindig csókkal váró párom. bár a mi színünk is kicsit haloványka mostanában, mindketten sokat töltünk a mocskos mammon kergetésével. kergetjük és csak kergetjük...

mókuskerék.
:(

a hétvége egyedül telik, munkával. nagy-nagy királyság. :S

ennyire futotta mára. sok a gondolat, kevés a kijelzőre vetésre szánható idő. de még élek és élni szép!

csoportosulás

2010-06-15T23:55:00.001+02:00

létrehoztam egy fb csoportot...

erre reagáltam...

jó lenne ha megvalósítható kezdeményezés lenne a csoportom.

tudom :(

egyszer...

hétvége

2010-06-14T22:51:00.000+02:00

régen volt ilyen mozgalmas és egyben pihentető hétvégénk :D

péntek:
17:04 Őfelségével kilépünk a munkahelyről és leszarva mindent 1 percen belül már robogunk a buszon :D
17:30 már sétálunk a lakás felé :D:D rekordidő!!!!!!!!!!!
.
.
.
22:00 vacsi kész, becupáltuk! buli melegedik :D
valamikor az éjszakában: megérkezünk alterba, ahol igazán kellemesen pont jó mennyiségű ember mellett mi is táncizunk mint állat! wowwowow...milyen jó is volt. közben összefutottunk a baráti kör másik ágával és még a két baráti társaságot is sikerült egy kicsit összekovácsolni. eszméletlen jó volt.
valamikor hajnalhasadta után: már nem volt erőnk CSAK ágyba bújni, Őfelsége másnap reggel kapta meg ami jár neki :D

szombat:
egy eszméletlen szeretkezés után kapkodva kellett elkészülni, de a fürdő megvárt minket. jót napoztunk, lubickoltunk, aludtunk, még nudiztunk is :D:D:D:D hihi...így viszont nem látszik, mennyit is sikerült barnulni. ufff...

vasárnap:
dögléééééééééééééééééééés egész nap :D
nagyon jó :D:D:D

most ennyire futotta.

munka

2010-06-11T00:18:00.000+02:00

képtelen vagyok elaludni. talán ha kiírom jobb lesz. 

>>>figyelem!  unalom következik. tömör kapitalista munkahelyi gyönyörök! csak tessék,  csak tessék! <<<

2009. augusztusában kezdtem el  igazi pályafutásom. lassan egy éve. igen. akkor teljes bedobással fogtam  hozzá az ÉLEThez. azóta pedig tanulom....

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>fast   forward>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

a  fizum így néz ki: 
kapok hivatalosan X összeget átutalással.
nem hivatalosan pedig így: Y alap+ teljesítmény (teljesen szubjektíven  meghatározva főnök által) alapján Y még egyszer, ha 100%-ot  kapok+sikerdíj nyertes pályázatok után

büntiben van a cég, mert  rosszul teljesítettünk, hibáztunk és satöbbi. ezért főnök kitalálja,  hogy nem ad csak Y alapot és sikerdíjat, ami ugye nem biztos, hogy van.  így most úgy néz ki, hogy a hónapban többet utaltak, mint ami járna. 

egyedül vagyok a cégnél olyan, akinek most elvileg vissza kéne adnia  az átutalt pénz majd felét. persze nem kell, mert "megsajnáltak". pont  ez a bajom. ha egyszer azt mondta a főnök, hogy nem jár, akkor ne  adományozzon itt nekem. nem szorulok rá, szerencsére a pitiskedésére.  tartsa a szavát és kész. annyira megalázónak érzem, hogy úgymond  kivételezés van most emiatt velem. egy nagy fasz! 

tehát most: mit tegyen az ember?
ad1: beletörődik sorsába és  hálát ad, hogy nem kell minimálbérből élnie a hónapban (jelzem, azt sem  éri el)
ad2: beviszi a többletet és odarakja a főnök asztalára, hogy  ez most nem jár a megbeszéltek alapján. és megköszöni. 
ad3: bemegy és odaadja a felmondását. 

a legszörnyűbb akkor is a  megalázottság érzése. az, hogy úgy érzem szánalomból kivételeznek velem.  

:(

A szex vajon mi?

2010-06-08T22:57:00.000+02:00

szex.
mi van vele?

szereted, nem?
nanáhogyszeretem. imádom. ebből áll az életem.

nem gondolod, hogy néha másról is szólhatna?
de, mondjuk...a szexről. :D miről szólhatna másról? mi bajod a szexszel?

nekem semmi. én is szeretem. csak nem tudom tudod-e mi a szex?
ez most ugye a saját frusztrációd kivetítése és azt várod, hogy én adjak rá választ. természetesen tudom. minden ami velem kapcsolatos az szex.

szóval ilyen egyszerű a válasz. igazad lehet, tényleg sokat töröm a fejem azon, hogy mi is számomra a szex. te máshogy látod ezt, mert végül is csak egy fasz vagy. igazad van abban, amit mondasz. úgy hiszem, nekem is ezt jelenti a szex. de úgy érzem, hogy a meleg világban kicsit máshogy definiálható a szex. nem?
meleg?

na jó, a heteróban is érdekesen alakul. akkor tegyük fel a nagy kérdést: mi a szex?
már mondtam. tőlem szophatnak, nyalhatnak, bedughatnak ide-oda vagy csak egyszerűen megmarkolnak és rámrántanak, nekem szex. hogy neked mit jelent, arra kérlek ne tőlem várj választ. kérdezd inkább a kedves barátaid. hátha ők segíteni tudnak rajtad.

köszi. megint másoktól várjak segítséget. legalább megtudjuk mi az ő véleményük. tehát kedves Olvasók. szexnek tekintitek az egymásnak verést? az orális örömszerzést? vagy csakis a dugás?
én is kérdezhetek?

tessék.
dugás alatt mit értenek az Olvasók? egy aktívnak szex, ha őt pöckölik? vagy számára csak passzívval szex? és szexnek számít-e egy passzívnak, ha kipróbálja a másik oldalt?

jó kérdések. látod, néha te is tudod használni a... szóval jó kérdések :D
köszönöm. akkor meg is volnánk. hátha kapsz épkézláb választ a "naaaaaagy kérdésedre" :D

opera

2010-06-07T20:58:00.000+02:00

itt a lehetőség, hogy viszonylag nyugodt körülmények között bejegyzést gyártsak, de persze ilyenkor nem jut eszembe semmi a bejegyzéskezdeményeim közül L persze itt van a Trianon bejegyzés, amit terveztem megírni, de aztán úgy döntöttem felesleges lenne ezzel a szervert terhelni. a másik téma a szex lenne, de ezt meg inkább azért nem fejtem most ki, mégis a munkahelyemen ülök :P

nem alakult még ki bennem, hogy merre is és milyen formában tereljem a blog életét. legyen olyan vegyes egyveleg, mint maga az élet? vagy csak bizonyos történeteket meséljek el, amik velem esnek meg a mindennapokban? hetekig szerkesztgetett bejegyzésekkel kápráztassam el szűkös olvasóközönségem?

vagy mindezt egyben? végül is azért vannak a címkék (mily meglepő módon a címke hosszú „í”. mondjuk így van értelme…kicsi cím :D) úgyhogy akkor talán most ez legyen az első „kultúr” címke alatt futó bejegyzés J

péntek. 19:00. köbö egy éve vártuk ezt napot…

előzmények: igen régóta szeretnék operába menni. mert még sose voltam. nagyon érdekel. és úgy érzem tudnám értékelni. nagyon muzikális énem van. elragad. megfog. a legtöbb esetben tátogok a számokra a buszon és lélekben a színpadon (jobb esetben egy klipben) én adom elő a dalokat. mindegy. párom végül rászánta magát, hogy vett nekünk két jegyet. sajnos csalódás volt, de mivel bízom ítélőképességében és azt mondta ez egy nehéz darab, vállalkoztam a következő előadásra is. az pedig már megfogott. J úgyhogy viszonylagosan rendszeres jelleggel járunk azóta operába. május van, egy évvel ezelőtt, mikor nagyon dizájnos plakátokon és szöveggel hirdetik (ez meg rövid „i”) a Xerxes című operát. hm. izginek tűnik. az is! egy barokk opera (ekkor még a zongorát sem ismerték, csak egy kis zenekar játszik) mai, modern díszletekkel és szövegekkel (ezt pedig recitativonak hívják szaknyelven :P). eszméletlen élmény.

péntek. végre újra játszák a Xerxes-t, amire nekünk már megvan a jegyünk! csupán egy hétig van műsoron. ismét nagyon kellemes élmény volt. olyan jó látni azt is, hogy 7-8 éves gyerekek simán végig tudják ülni, az amúgy tényleg nem annyira nehéz zenei világgal rendelkező 2,5 órás darabot. közben persze távozik két fajta: 1: a meglett urak és hölgyek, akik nem ezt várták a darabtól és túl modern feldolgozásnak vélik, 2: fiatalok, akik inkább péntek este elmennek bebaszni, de előtte azért megnézzük milyen is egy opera-előadás.

a sztorit nem írom le, mindenki utána tud nézni neten. megnézni pedig azért tudom ajánlani, mert fiatalos és látszik rajta, hogy arra törekszik, hogy kicsit naprakésszé tegye az opera műfaját, ami nekem egyik nagy kedvencem lett. ezek közül is a legkedvesebb eddig a Tosca, amit pár hónapja láttunk és jómagam végigbőgtem az egészet, mert annyira szívbemarkoló áriák vannak benne, hogy nem tud mást csinálni az ember. ül és hagyja, hogy a zene átjárja és játsszon rajta. Puccini rulez!

szombat esti mulatka

2010-06-05T19:05:00.000+02:00

pénzhiány miatt a ma esti Liberty party részünkről elmarad :(

majd legközelebb :)

mindenes

2010-06-02T21:13:00.005+02:00

igazából ismételten nem tudom mivel indítani, folytatni és befejezni ezt a bejegyzést.

nincs idő!!!!!!!!

nincsidő!!!!!!!!!!!!!

semmire.

elegem van, hogy mindig rohanni kell. tegnap annyira kiütöttem magam, hogy egész nap kómában ültem az gépem előtt és próbáltam úgy tenni, mint aki dolgozik. nem igazán ment :S este már 11-kor aludtam, úgy, hogy a drága párom fél 10-kor azért felkeltett, hogy zuhanyozzunk le. :S

más.
imádom a glee-t. nagyon imádom a glee-t. egyre jobbak a részek, egyre színvonalasabbak a számok. nagyon tuti sorozat. nem linkelek semmit, mert értelmetlen lenne, hiszen szinte minden számukat szeretem. sajnálom, hogy jutyúbon nincsenek normális glee-s videók...valakinek kéne gyártani ilyeneket!

más.
itt van kylie! itt van újra!!! a szám eszméletlen jól sikerült, de nekem azért vannak bőven fenntartásaim a klippel kapcsolatban. igaz, vannak helyeske pasikák benne, meg még smaciznak és tapiznak is (egymást), de ez a piramis! hát nekem a parfüm utolsó jelenetére hajaz...csak kicsikét morbid. a fehér ló és galamb pedig tényleg GICCCCCS. (szerencsére a lejátszómon nem a klippet fogom nézni :D )

más.
szeretnék sikeres blogger lenni.
a hozzávalók meg lennének, kivéve egyet: idő!!!

úgyhogy befejezem: nincs időm!!!!!!!!

nincs idő!!!!!!!!!!!!

semmire.
nem sokra.

és akkor itt a zenebona:

boldog?

2010-05-24T12:31:00.002+02:00

miért gondolom azt, hogy a körülöttem lévő emberek boldogok?

----mi kell a boldogsághoz?----

önkérdés

2010-05-21T23:44:00.000+02:00

őszintén szólva nem tudom minek kerültem fel újra a bloggerek listájára?! :S

egy kis nagyképűség

2010-05-19T21:47:00.002+02:00

ígérem nem lesz sok ilyen.